Az olvasás rendkívül különös tevékenység. Mi visz rá valakit arra, hogy órákon keresztül csendben üljön, és bekötött papírlapokat nézegessen? Milyen elképzelések, gondolatok és érzések kötnek egyéneket és közösségeket az olvasáshoz, a könyvekhez? S mit jelent egy könyv elolvasása? Művelődést? Szórakozást? Az olvasó önmagára találását? Egy elérhetetlenül távoli világ átélését? A mindennapi valóságától való elszakadás lehetőségét? Az irodalomtudomány, a kultúratudományok, a pszichológia és a művelődéstörténet újra és újra beleütközik e kérdésekbe. A modern irodalomelméletek a szerző-mű-befogadó hármasságának viszonyából indulnak ki.

A Déri Múzeum - Debreceni Irodalom Háza A szépíró olvas című beszélgetéssorozatának esetében az említett szerepek látszólag egymásba csúsznak, átfedésbe kerülnek. Az intézmény munkatársai írókat, költőket kértek fel, hogy valljanak arról, mit és hogyan olvasnak. Ezáltal az érdeklődők írás és olvasás gyakorlatának bonyolult, izgalmas összefüggéseibe nyerhetnek betekintést, valamint hallhatnak kedvenc szerzőik legfontosabb olvasmányélményeiről, anyaggyűjtéssel, inspirálódással kapcsolatos műhelytitkairól. A beszélgetések a kortárs irodalom olvasásának népszerűsítéséhez is hozzájárulhatnak azáltal, hogy olyan, alaposan talán ritkábban feldolgozott témát érintenek majd, amely széleskörű érdeklődésre tarthat számot.


Október 27. 19.00
Kukorelly Endre költő, íróval Pótor Barnabás muzeológus, kritikus beszélget
Helyszín: A Debreceni Irodalom Háza (Péterfia u. 28.) udvara /Rossz idő esetén a helyszín a Déri Múzeum Díszterme/

„Bevitte magával a laktanyába Romain Rolland Az elvarázsolt lélek című regényét. Három kötet, halványzöld, csúf vászonborító, fordította Benedek Marcell. A Világirodalom Remekei sorozat, előfizettek rá, (K) apja hozta haza, (K) sorban végigolvasta, most ez következett. Tizenkilenc évesen mindent el akarsz olvasni, mindegy, mi jön. A szekrényben tárolta a könyveket, és ezek szerint lehetett tárolni könyveket a szekrényben. [...] Ha úgy alakult, jutott rá fél perc, a szekrény mellé kuporodott, óvatosan előhúzta a szabályszerűen összehajtott, élesre kicsipkedett váltás gyakorlóruhája alól az egyik kötetet, és olvasott tizenöt sort. Három sort, másfél oldalt, amennyire idő jutott. Aztán nem emlékezett belőle semmire. Egy szóra se."

Kukorelly Endre: Cé cé cé pé, avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé (részlet)