Gazdag és szerteágazó témákat ölel fel a Régészet Napjához kötődő pécsi eseménysor. Június 18-20. között bebarangolhatjuk a törökkori Pécset, érdekességeket tudhatunk meg többek között az Ókeresztény Mauzóleumról, a pécsi belváros történelmi-építészeti örökségéről, valamint a mohácsi csatatérkutatásról és tömegsírfeltárásról is.

A programsor június 18-án kezdődik a Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) tartott előadásokkal. Elsőként a mohácsi csata tömegsírfeltárásainak történetét (16:00) ismerhetjük meg Simon Béla történész-főmuzeológus jóvoltából, majd az 1526-os mohácsi csata régészeti kutatásainak kulisszái mögé tekinthetünk be (18:00) dr. Bertók Gábor régész-főmuzeológus, a Mohács 500 csatatérkutatási program vezetőjének kalauzolásával.

Másnap, szombaton (június 19-én) a természetbe csábít dr. Gábor Olivér régész-főmuzeológus által vezetett Jakab-hegyi túra, amelynek részvevői megtekinthetik a Pálos kolostort, valamint a vaskori sáncokat és halomsírokat, emellett a Zsongor-kőről eléjük táruló látványában is gyönyörködhetnek. A túrázók 10.00 órakor találkoznak az Éger-völgyben (a tó északi oldalánál, a szalonnasütő helyen).

Aki szombaton (június 19.) inkább Pécsett maradna, annak érdemes csatlakoznia ahhoz a Székesegyház elől 10:00 órakor induló régészeti sétához, amely Pécs történeti belvárosában kalauzolja végig az érdeklődőket Tóth Zsolt régész-főmuzeológus vezetésével. Többek között olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy hány székesegyháza volt Pécsnek, hová temették el Péter királyt, hol volt Pécs középkori egyeteme, vagy hogy miért van oly sok pince a történeti belváros alatt.

Vasárnap, június 20-án délelőtt 10.00 órakor az Ókeresztény Mauzóleumban Neményi Réka régész-muzeológus tart helyszíni vezetést, amelyen az érdeklődők részletes információkat kapnak az különleges építészeti emlékről és annak falfestményeiről.

Vasárnap délután már a törökkori Pécsre utazhatunk képzeletben. A Kórház téri Jakováli Hasszán dzsámi elől 16:00 órakor induló városi séta során dr. habil Varga Szabolcs történész vezetésével megismerkedhetünk a város törökkori emlékeivel, a hódítók új kultúrájával, a szakrális épületek funkcióival, valamint megtudhatjuk, hogyan éltek együtt a muszlimok és keresztények az oszmán fennhatóság időszakában.