2020.05.25.
Műcsarnok

Most a DERKÓ-sok beszélnek

2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

Műcsarnok - Budapest
A Műcsarnok épülete
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 37.
Telefonszám: (1) 460-7000, (1) 363-2671
Nyitva tartás: SZERDA, CSÜTÖRTÖK, VASÁRNAP 10-18 ÓRÁIG, PÉNTEK, SZOMBAT 12-20 ÓRÁIG
fotóművészet, rendezvény, tárlatvezetés, szakvezetés
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő felnőtteknek
(a Műcsarnok + az Ernst Múzeum megtekintésére)
1400 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő diákoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 6-26 év)
700 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 62-70 év)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő családoknak
(1 felnőtt + 2 gyermek)
1800 HUF
/ család
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2400 HUF
/ család
A Műcsarnok, alkalmazkodva a kialakult helyzethez, felkérte Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzsert, hogy a meghirdetett helyszíni tárlatvezetés helyett otthonából kalauzolja a vendégeket Paolo Ventura: Velencei történet / Automaton c. kiállításában, amely a képzőművészet és a fotográfia, a képzelet és a valóság határán épült különleges képi világával varázsolja el a látogatókat.

Képernyő elé várunk minden érdeklődőt Juhász Anna rendhagyó, virtuális tárlatvezetésére otthonról.

A kiállítás virtuális sétája ITT tekinthető meg.



Az Automaton Velencében játszódik a második világháború alatt, amikor a német hadsereg bevonult Észak-Olaszországba, hogy megakadályozza korábbi szövetségese elpártolását. Egy olyan történet az alapja, amelyet Paolo Ventura még a gyermekkorában hallott mesekönyv szerző édesapjától. Főszereplője egy idős zsidó órás, aki 1943-ban, a náci megszállás és az olasz történelem talán legsötétebb korszakában igyekszik boldogulni a velencei gettóban. A történet ebben az elhagyatott, zárt és rettegéssel teli városrészben bontakozik ki. Az öregúr elhatározza, hogy felépíti az automatont (egy robotfiút), aki társaságot nyújt neki a sötét napokban, és családtagként él vele. (részlet Szarka Klára kurátori szövegéből)

A vezetés során elhangzó idézetek és részletek az alábbi művekből származnak:

Szerb Antal: Utas és holdvilág (1937)
Szabó Magda: Hullámok kergetése (1965)
Babits Mihály: Zrínyi Velencében (1908)
Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai (1883)
Nemes Nagy Ágnes: Velence (1948)
Jékely Zoltán: A velencei noteszből (1939)
Jékely Zoltán: Búcsú Velencétől, I. (1969)
Szerb Antal: A harmadik torony (1936)
Kosztolányi Dezső: Két élet – velencei kép (Velence, 1988)
Márai Sándor: Gondola
Márai Sándor: Velence, másodszor (A négy évszak, 1938)
Márai Sándor: Velence, harmadszor (A négy évszak, 1938)
Asbóth János: Álmok álmodója (1878)
Ferzan Özpetek: A szemközti ablak (2003)
Hasonló programok
Fazakas Réka, a kiállítás kurátora most online vezetésével virtuálisan kalauzolja az érdeklődőket, a kiállításon szereplő valamennyi munkát megmutatva, hogy megismerhessük azok szakmai hátterét is. tovább