Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ - Debrecen
Cím: 4026, Debrecen Baltazár Dezső tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-Sze, P-V 10-18
Cs 12-20
A program már nem tekinthető meg.
2017.10.22. - 2017.12.31.
konferencia, rendezvény, szakmai program
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
1800 HUF
Egyéni belépő diákoknak
900 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
900 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt és max. 3 gyermek)
3200 HUF
/ család
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
2000 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt és max. 3 gyermek részére)
4000 HUF
/ család
Fotó
2000 HUF
A 21. században a dizájn az egyik legexpanzívabb iparág: progresszív, optimista, és problémaorientált. Akárcsak a kortárs művészet, a dizájn is meghatározó jelleggel foglalkozik az emberiség, többek között a társadalom és környezet kérdéseivel, ám sikeres stratégiája ellenére is úgy tűnik, rászorul az autonóm művészet vagy egyéb interdiszciplináris területek „ösztönző segítségére”.

Azt szokták mondani, a képzőművészek alkotnak, a dizájnerek terveznek. Azt is mondják, hogy a képzőművész ihletből dolgozik, a dizájner pedig briefből – azaz a megrendelő kívánságainak leírásából. Ha hihetünk Boris Groysnak, akkor a 18. századot megelőzően nem voltak képzőművészek, csak művész-dizájnerek, akik egyértelmű és azonosítható funkciókkal bíró műveket hoztak létre megrendelésre. Másfelől viszont, ha Michael Baxandallel nézünk egy Picasso-csendéletet, azt gondolhatjuk, hogy a modernizmus paradigmatikus festője is brief alapján festett, még ha a brief a festői probléma/helyzet számbavétele, és ennek alapján a cél megfogalmazása önmagától származott is. Groys úgy látja, az önmagáért való művészet rövid időszakát a tervezettség, a funkció kiszolgálása, a dizájn hosszú évszázadai előzik meg és követik ismét. Baxandall még a modernizmus önmagáért való kísérletezését is valamely brief megoldásaként láttatná.

Groys a művészetben a funkció kioltását látja, a dizájnban a lecsupaszított funkció regnálását. Csakhogy a funkció – egy tárgy működése például – nem azonos a használhatósággal: a tárgy esztétikai és szimbolikus módon is funkcionál(hat). Marcel Duchamp a múlt század tízes éveiben több tárgyból műalkotást csinált: tekintetében, tekintete által azzá lettek. Innentől bármi ready made lehet. Néhány évtizeddel később a Fluxus azt vallotta, hogy mindenki művész, és így minden, amit teszünk, művészet (lehet). A hetvenes években Victor Papanek, a század egyik legjelentősebb dizájnteoretikusa pedig arra jutott: hogy minden dizájn, hiszen mindent megtervezünk: egy asztal és az asztal rendje, egy mozdony és a menetrend, egy konyha és benne a munka folyamata, egy politikai stratégia és az azt népszerűsítő kommunikációs kampány – mind-mind tervezés következménye. Tulajdonképpen minden művészet (lehet), minden dizájn: nem sok ez egy kicsit? Nincs itt valami ellentmondás? Vajon jó fogalmakkal operálunk? Vagy: jól operálunk a fogalmakkal?

Mit jelent a dizájn gondolkodás, és mit jelenthet ma dizájnernek lenni? Mire jó az öndizájn, és vajon honnan ered a szerepe? Hogyan kapcsolódik mindez a kortárs művészethez, s ha már kapcsolódik, miként lehet elkülöníteni egymástól, miközben mindkét terület alapja a kreatív gondolat és tevékenység? A Debreceni Nemzetközi Művésztelep – amelynek ezúttal is a b24 Galéria adott otthont 2017. július 17-től 28-ig – ebben az évben elsősorban a tervezett alkotás, a megtervezés és megfontolás kérdéskörével foglalkozott; többek között arra is keresve a választ, vajon kihirdethetjük-e mai ismereteink tükrében a dizájn totális győzelmét. A DNM keretében – és hatására – született munkák révén a MODEM kiállításán a legkülönfélébb szakmai hátterű tervező alkotók megközelítéseivel és e kérdésekre adott feleleteivel találkozhatunk.

Művészeti vezetők: Csontó Lajos és Süli-Zakar Szabolcs képzőművész, Horányi Attila művészettörténész, esztéta

Kiállító művészek: Antal Balázs, Balla Dóra, Csontó Lajos, Fajcsák Dénes, Lakner Antal, Major Lajos, Süli-Zakar Szabolcs, Szabó Ádám, Szabó Károly, Váczi Lilla