Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.16. - 2021.04.16.
Budapest
2021.04.16. - 2021.04.16.
Tata
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.04.08. - 2021.05.16.
Budapest
2021.04.02. - 2021.04.02.
Kápolnásnyék
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.25. - 2021.03.25.
Szentendre
2021.03.21. - 2021.03.21.
Kápolnásnyék
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
Kossuth Filmszínház Galéria - Mohács
A galéria épülete
Cím: 7700, Mohács Deák tér 3.
Telefonszám: (69) 311-031, (69) 510-477
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
A Mohácsi Kossuth Filmszínház-Galéria számos - Mohács néprajzával, történelmével, helytörténetével kapcsolatos - kiállítással kedveskedik látogatóinak. Megtekinthetők Mohács népének viseletei, megismerhetjük a busójárást övező törökűzés legendáját, neves népművészek munkái a hagyományos mohácsi feketekerámia világába kalauzolnak el. tovább
Ideiglenesen zárva!
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Kolbe Mihály 1907. augusztus 9-én született Légrádon. Aba Novák Vilmos és Patkó Károly körében kezdett el képzőművészettel foglalkozni. 1925-1931 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Glatz Oszkár tanítványaként 1926-ban Olaszországban, 1931-ben Párizsban járt tanulmányúton, majd Mohácsra költözött. 1933-ban elnyerte a Szinyei Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíját, mellyel a következő évben három hónapos itáliai tanulmányutat tett. tovább
Részlet a kiállításból
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női, cifra bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. tovább
Horváth női és férfi viselet
Mohácson a magyar néprajzi csoportok és a nemzetiségiek békésen megfértek egymással anélkül, hogy keveredtek volna egymás közt. A különböző nyelvek és kultúrák kihívást is jelentettek az itt élők számára: mindenki a maga kultúráját hangsúlyozta, a saját hagyományait őrizte, nem a másik rovására, hanem egymás épülésére. A soknemzetiségű város népviseleteit mutatja be a kiállítás a századfordulótól a hagyományos paraszti életforma végleges felbomlásáig. tovább
Részlet a kiállításból
Mohács népi agyagművességét elsősorban a feketekerámia tette híressé Magyarországon. A 18-19. században a helybeli fazekasok, kályhások és agyagpipa gyártók mellett, legnagyobb számban a fekete edényt készítő korsósok dolgoztak. 1718-ban közösen alapítottak céhszervezetet, 1803-tól azonban a korsósok már önálló céhben működtek. A mázatlan fekete edények - korsók, kanták-bendisek, mozsarak, víz- és tésztaszűrők - százait egykor főleg a Dunán szállították a hazai piacokra és a Balkánra. tovább