A Babits Mihály Emlékház története az író halála után viszontagságosan alakult. Török Sophie utoljára 1943 júniusában járt ott Einczinger Ferenccel. Összeszedték, elszállították legfontosabb bútorokat, könyveket, tárgyakat. A többit idegenek hordták szét idővel.

A háború után a ház örömlányok tanyája lett. Később egy tanár vette bérbe, majd egy rendőrtörzsőrmester lakta, aztán szükséglakásként kapta meg egy gazdálkodó, aki kecskéket és baromfi állatokat tartott a lakószobákban. A pusztuló épületet végül 1960-ban nyilvánította védetté az Országos Műemléki Felügyelőség. Az első helyreállítás után 1961. augusztus 6-án nyitották meg emlékházként. A Babits Emlékház sokadik újjászületése a 2008-as Babits Évben kezdődött, s azért is különleges, mert az emlékház történetében még nem volt ilyen nagy volumenű felújítás.

A megújult állandó kiállítás 2009. május 7. óta látogatható. Az Emlékházban kialakításra került egy ún. alkotószoba is, ahol kortárs művészeket és muzeológusokat lát majd vendégül a város.