1986-ban Gróf László, sárvári születésű, Oxfordban élő egyetemi tanár szülővárosának adományozta 58 térképből és 1 atlaszból álló gyűjteményét. A lapok Magyarországot és közvetlen környékét ábrázolják a 16. és 18. század között kiadott metszeteken.

Az 1980-as években az egykori Nádasdy-huszárezred még élő tagjai a Bécsben összegyűjtött használati és emléktárgyaikat a Nádasdy Ferenc Múzeumnak adományozták. Így jött létre a Magyarországon és a világban is egyetlen állandó huszártörténeti kiállítás.

A festett falú szalonokban Vas megyei kastélyokból és kúriákból származó barokk, rokokó és biedermeier enteriőrök tekinthetők meg. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai közé tartozik egy 18. századból származó festett kínai kabinetszekrény, illetve egy sakk- és malomjátékra alkalmas asztalka is.

A Nádasdyak idején Sárvár a magyar művelődés egyik virágzó központja volt. Míg az országban dúltak a török-magyar harcok, Nádasdy Tamás a városban iskolát és nyomdát alapított. Sylvester János műhelyében előbb egy latin-magyar nyelvkönyv, a Grammatica Hungarolatina jelent meg, majd 1541-ben az első, Magyarországon kiadott magyar nyelvű könyv, az Új Testamentum.