1986-ban Gróf László, sárvári születésű, Oxfordban élő egyetemi tanár szülővárosának adományozta 58 térképből és 1 atlaszból álló gyűjteményét. A lapok Magyarországot és közvetlen környékét ábrázolják a 16. és 18. század között kiadott metszeteken.

A Nádasdy Ferenc Múzeum legszebb, leghíresebb terme a 17. század közepén elkészült Díszterem. Az építtető Nádasdy III. Ferenc országbíró, aki nagyapjának, a híres "Fekete bég"-nek kívánt emléket állítani, amikor a bécsi Hans Rudolf Millerrel a Díszterem mennyezetére megfestette őse híres csatáit. A hét freskó 1653-ban készült, egyiken a "Fekete bég" alakja is látható.

A magyar hadtörténelemnek büszkeségét és védjegyét is jelentik a huszárok. Az állandó kiállítás az egyedülálló módon a leghosszabb ideig fennálló huszárezred, a Nádasdy-huszárok történetén keresztül mutatja be az Európában, sőt Amerikában is jól ismert magyar haderő évszázadait, kimagasló teljesítményét.

Az 1980-as években az egykori Nádasdy-huszárezred még élő tagjai a Bécsben összegyűjtött használati és emléktárgyaikat a Nádasdy Ferenc Múzeumnak adományozták. Így jött létre a Magyarországon és a világban is egyetlen állandó huszártörténeti kiállítás.

A festett falú szalonokban Vas megyei kastélyokból és kúriákból származó barokk, rokokó és biedermeier enteriőrök tekinthetők meg. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai közé tartozik egy 18. századból származó festett kínai kabinetszekrény, illetve egy sakk- és malomjátékra alkalmas asztalka is.

A Nádasdyak idején Sárvár a magyar művelődés egyik virágzó központja volt. Míg az országban dúltak a török-magyar harcok, Nádasdy Tamás a városban iskolát és nyomdát alapított. Sylvester János műhelyében előbb egy latin-magyar nyelvkönyv, a Grammatica Hungarolatina jelent meg, majd 1541-ben az első, Magyarországon kiadott magyar nyelvű könyv, az Új Testamentum.

Sárvár hosszú és gazdag múltra tekint vissza. Látogatóink végigkövethetik ezt az eseménydús történelmet az őskortól kezdve egészen a 20. század elejének gyáralapítási korszakáig.