Eseménynaptár
2024. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.10. - 2024.07.24.
Budapest
2024.07.07. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.06. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.01. - 2024.08.10.
Gödöllő
2024.06.30. - 2024.06.30.
Fehérvárcsurgó
2024.06.30. - 2024.06.30.
Fehérvárcsurgó
2024.06.28. - 2024.06.28.
Szeged
2024.06.28. - 2024.06.28.
Budapest
2024.06.28. - 2024.06.29.
Kápolnásnyék
2024.06.27. - 2024.08.16.
Sepsiszentgyörgy
2024.06.26. - 2024.06.26.
Szekszárd
2024.06.22. - 2024.06.22.
Zirc
2024.06.22. - 2024.06.22.
Székesfehérvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szigetvár
2024.06.22. - 2024.11.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.21. - 2024.10.06.
Budapest
2024.06.19. - 2024.09.22.
Budapest
2024.06.15. - 2024.09.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.07. - 2025.02.02.
Budapest
Wosinsky Mór Megyei Múzeum - Szekszárd
A múzeum épülete
Cím: 7100, Szekszárd Szent István tér 26.
Telefonszám: (74) 316-222
Nyitva tartás: K-V 10-17
Múzeumunk Wosinsky Mór régész és múzeumszervezőről kapta nevét: az ő céltudatos munkájának köszönhető, hogy 1902-ben megalakult és kapuit megnyitotta a látogatók előtt.

Wosinsky Mór 1854-ben született Tolnán. Alsóbb iskoláit itt és Kalocsán végezte, majd a pécsi papnevelde hallgatója lett. Történeti érdeklődése és a régészet iránti vonzalma később, fiatal káplán korában kezdett kibontakozni. Kutatásának támogatója a felvilágosult gondolkodású, európai hírű bibliofil tudós, Apponyi Sándor gróf volt.

Első feltárásához még szinte minden szakismeret híján kezdett a Tolna megyei Szárazpusztán, majd az ottani sikereken felbuzdulva - az azóta világhírűvé vált neolitikus lelőhelyen - a Lengyel község melletti Töröksáncon folytatott ásatásokat. Komoly tanulással, megfeszített munkával elérte, hogy a lengyeli sánc feltárásának hét éve alatt a csak műkedvelő módon régészkedő falusi lelkészből Európa egyik legismertebb őskorkutatójává váljék.

Amikor az általános nagy millenniumi lelkesedéshez csatlakozva Tolna vármegye is elhatározta saját történetének megírását, a honfoglalást megelőző időszak elkészítését Wosinsky vállalta. Már az anyaggyűjtés idején is fájlalta, hogy a tárgyakat az anyagi feltételeket biztosító Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átengednie, s ekkor határozta el, hogy létrehozza a megye önálló múzeumát. Végül hosszas harc után elérte, hogy - ideiglenes megoldásként - az új gimnázium még üresen álló termeiben helyezzék el az általa és Apponyi Sándor által múzeumi célra felajánlott több ezer régészeti tárgyat.

Határozott és céltudatos munkájának eredményeként 1902-ben végre megnyitotta kapuit a neves építészpáros - Herzog Fülöp és Schickedanz Albert - tervei alapján készült, neoreneszánsz múzeumpalota. Az intézmény első igazgatójává Wosinsky Mórt nevezték ki. Múzeumi tevékenységét, tudományos munkásságát 1907-ben korai halála szakította félbe.
Programok
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum 2012/2013-as tanévben a Tolnai táj évezredei az őskortól a honfoglalásig című régészeti valamint az Örökségünk. Tolna megye évszázadai című kiállítás Gemenci erdő élővilágát bemutató egységéhez kapcsolódva mozgás- és képességfejlesztő interaktív játszóházi programsorozatot hirdeta Csiga-Biga Alapítvány terápiás kutyáival óvodásoknak és kisiskolásoknak. tovább
Állandó kiállítások
A tolnai táj évezredei az őskortól a honfoglalásig, részlet
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészeti kiállítása a Tolna megye területén élt emberek életmódjának változásait mutatja be az őskortól a honfoglalásig. tovább
Részlet a kiállításból
Amikor az idelátogató az állomásról a város felé tartott, hamarosan megpillanthatta a zsinagóga mór stílusú épületét. A zsidóság nagyobb számban a XIX. század közepén jelent meg Szekszárdon, s hamarosan fontos szerepet vívott ki magának a város gazdasági életében: nem véletlen tehát, hogy az 1897-es templomavatáson a megye és a város valamennyi fontos személyisége képviseltette magát. A zsinagóga avatásakor még üresen állt az a szomszédos telek, ahol ma a múzeum épülete emelkedik, létrehozásában Wosinsky Mórnak meghatározó szerep jutott. tovább
A látványtárban időutazásra várjuk az érdeklődőket, melynek során a 20. század modernizációjára jellemző tárgyaktól elindulva haladunk vissza az időben, eljutva végül a bronzkor emberét körülvevő világig. Kiemelt célunknak tekintjük az e tájon élt emberek sajátos kultúrájának megismertetését, rámutatva arra, hogy a tömegtermelés kialakulása előtt kézművességen alapuló, egyedi tárgyak sokasága szolgálta az itt élő emberek ünnep- és hétköznapjait. tovább
Részlet a kiállításból
Az Örökségünk című állandó kiállítás Tolna megye nyolc évszázadának történetébe enged betekintést. Az alsó korszakhatár az államalapítás időszaka, a felső az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Nem merev cezúra ez, hiszen Kossuth forradalma csak politikatörténeti szempontból mérföldkő, a gazdaság- és társadalomtörténet nem ismer ilyen éles választóvonalakat. A polgárosodás évszázadokon átívelő folyamat, az iparosodással érkező új világban pedig még sokáig megőrződik a múlt: szokásaiban és tárgyi kultúrájában egyaránt. tovább