2020.07.06.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Keddtől ismét várja a látogatókat a hadtörténeti múzeum

2020.07.06.
Szépművészeti Múzeum

Esztergom - térben és időben is madártávlatból

2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd és megmondom ki vagy!

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.06.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Könyvbéli virágok

2020.07.05.
Debreceni Művelődési Központ

Flashmobbal emlékeztek meg Trianon 100. évfordulójára

Szatmári Múzeum - Mátészalka
A múzeum épülete
Cím: 4700, Mátészalka Kossuth u. 5.
Telefonszám: (44) 502-646, (44) 502-647
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Állandó kiállítások
Szatmári parasztszekerek
A mátészalkai Szatmári Múzeumban található a - határainkon túl is jól ismert, Közép-Európában pedig a legnagyobb - szekér,- kocsi- és hintógyűjtemény: a közel száz darabot számláló kiállítási anyag gazdagon illusztrálja a népi teherhordás, a polgári és nemesi személyszállítás közlekedési eszközeit, melyeket a három részből álló, körpanorámás szekérszínekben tekinthetik meg a látogatók. tovább
Gábor Marianne, XX. századi festészetünk örökifjú mestere 1917. április 26-án született Budapesten, ahol azóta is él. Gábor Ignácnak, a magyar verstan megújítójának leánya, anyai ágon a réz és acélmetsző Tyloler Józsefnek, a Kossuth-bankó, a történelmi Kossuth- és Petőfi-metszetek és a nevezetes 1848-as kormánytabló mesterének leszármazottja. tovább
Kerékgyártó mester majd minden faluban működött, és a szekerek készítése mellett javításukat is ő végezte. Mivel a szekér több mesterember produktuma, a kerékgyártó és a kovácsmester összedolgozott, ahogy mondják: társban voltak. tovább
Kertész Klára Tiszakóródon született, elemi iskoláit szülőfalujában végezte, ahol füzek, diófák és állatok (csirkék, rókák, őzek és lovak) gondozták képzeletét, adták számára az élet költői rezdüléseit. Tiszakóródi udvara, kertje, folyópartja az ifjúsága volt - növényeivel, állataival maga a teljesség. Álom és valóság egyszerre. Ez a lelkületében megőrzött szatmári táj elmélyült és feltámadt benne. tovább
Részlet a kiállításból
A néprajztudomány bebizonyította, hogy a könnyű gyors kocsit Magyarországon találták fel, és kocsiszekérnek nevezték. Feltételezhető, hogy a Kocs községben élő kocsigyártók fejlesztették ki a parasztszekérből. A kocsi eleinte a szekérnek jelzője volt. Az alapszó lassanként elmaradt, és a jelző vált önálló szóvá. A kocsi szó számos európai nyelvben előfordul. tovább
Ha gazda a vásárban vette meg a famunkát, azt hazavitte és a falubeli kováccsal vasaltatta be. A vasalás ára a két világháború között 4 mázsa búza ára volt: egy hét sukkos szekér ára 10 mázsa búzával volt egyenértékű. tovább