Egykoron lakóházként jelölték azt az épületet, melyben ma a Balaton élővilágát bemutató akvárium található. Mai rendeltetése múltjától nagyon messze esik: falai között hatalmas akvárium, a Balaton élővilágát, jellegzetes halait bemutató kiállítás látható.

A kiállítás bemutatja a szántódi rév történetét.

A vert csipke (klöpli) hazája az itáliai Velence városa volt a 17. században. Innét jutott el hozzánk is. Balatonendréden a 20. század elején kezdtek a vert csipkét készíteni. A Balaton melletti Endréd faluban Kájel Endre református lelkész 1908-ban szervezte az első csipkeverő tanfolyamot. 50 lelkes leány és asszony sajátította el a csipkekészítés fortélyát.

A XIX. század első évtizedeiben épült boltíves, nemes arányú cselédházban kaptak helyet azok a kiállítások, melyek a puszta múltbéli életét, így a puszta alapját képező gazdálkodást, az itt élő és dolgozó cselédek életmódját és kultúráját, a somogyi javakat, a tihanyi monostorba szállító révhajó történetét és a puszta jeles bérlőjének, Pálóczi Horváth Ádámnak a munkásságát ismerteti meg a látogatóval.

A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak.

Aki nyugatról lép be a puszta területére, közvetlen a parkoló felől, balra először a régi gazdasági irodaépületet találja, mely 1740-ben épült. Eredetileg cselédház volt, ma Somogy, Tolna, Baranya, Zala megyei népművészeti kiállítás várja hatalmas választékkal ezen tárgykörből a hozzánk látogató vendégeket.

Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) földmérő, polihisztor, poéta a hazai felvilágosodás korának közismert, kedvelt alakja volt. Horváthnak a Szántódpusztán bérelt "Remete ház" csendje, nyugalma termékeny, sokoldalú alkotó munkára adott lehetőséget. A mi korunk megbecsülésének érdeme, hogy Horváth 140 évig kéziratban maradt hatalmas dalgyűjteményét, az "Ötödfélszáz énekek"-et 1953-ban megjelentette.

Szántódpuszta már a honfoglalást megelőző időkben is lakott terület volt. A földterület zömén jobbágygazdálkodást, kisebbik területén allodiális gazdálkodást folytattak.

A puszta fölötti dombon található a mai Szent Kristóf kápolna, melynek elődjét 1735-ben építették fazsindellyel, fatoronnyal, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták újra, s ajánlották ismét Szent Kristóf kegyeibe.