A múzeum épülete 1823-ban épült, tehát Petőfi születési évében. Az épületet Szűcs István építette, bizonyíték erre a pincelejáróban található eredeti bevésés. 1960-ig lakóházként működött. Ebben az évben Szabó Lajos tanító bácsi megmozgatott minden fórumot, hogy az épület megmaradjon, és felújításra kerüljön. Ez sikerült is, azóta ez a szerény kis épület a múzeumunk.

Szabó Lajos dédunokája volt annak a Szabó Lajos préceptornak, kinek a felesége "Préci néni" néven vált ismertté, és velük ismeretségben volt Petőfi is. Ők oltották Petőfi verseinek szeretetét a fiatal tanító szívébe.

Az épület falai, gerendák, ajtók - egy kivételével - eredetiek, s a tetőszerkezet is. Az épület alacsony, az akkori átlagmagasságnak, illetve a kifűthetőségnek megfelelően.

A múzeum négy helyiségből áll. A két nagyobb helyiségben Petőfivel és a költő szüleivel kapcsolatos relikviák másolatai láthatók.

Petrovics István eredeti kézírásával készült kötelezvénye és mészárosbárdja egy ideig a múzeumban volt, később a Petőfi Irodalmi Múzeumba került. Egy kisebb helyiségben Petőfi külföldi kiadású köteteinek borítómásolatait helyezték el. A negyedik kiállítóteremben az 1860-as évekből, illetve a századforduló idejéből származó bútorokat, használati eszközöket lehet megtekinteni.