Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A szentendrei Szabadtéri Néprajz Múzeum az ország központi szabadtéri gyűjteménye. Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be többnyire eredeti épületekkel és tárgyakkal, hagyományos településtípusok keretében - a 18. század végétől a 20. század első harmadáig, tájegységekbe csoportosítva. Az egyes tájegységekben az építészeti emlékek mellett - a hitelesen kialakított történeti kerteken keresztül - a látogatók megismerhetik az adott táj természeti környezetét, növénykultúráját is.

Napjainkig négy épületcsoport, a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl és a Bakony, Balaton-felvidék tájegység készült el. Építés alatt áll az Alföldi mezőváros. Ehhez tartozik egy állattartó tanya, ahol élő állatokat tekinthetnek meg a látogatók (szürke marha, mangalica, racka juh, szamár, kecske és szárnyasok).

A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival.

Immáron másfél évtizede, hogy következetesen az "élő múzeum" megvalósítására törekszünk a kiállításokban lévő tárgyak "megszólaltatásával". Rendezvényeinken a látogató nem csupán passzív szemlélője lehet a látottaknak, de aktív közreműködésével önmaga számára fedezheti fel népművészetünk, néphagyományunk gazdag tárházát.
Hírek
Nemzetközi társadalmi innovációs díjra jelölték a Skanzen Demencia Programját2024.04.09.
SozialMarie Díjra, Európa első társadalmi innovációs díjára jelölték a Skanzen Demencia Programját, amely egy speciális, életminőséget javító múzeumi foglalkozás demenciával élő időskorúak számára. A SozialMarie Díj azokat a közép-európai, jövőnket formáló társadalmi innovációkat jutalmazza, amelyek a társadalmi kihívásokra új megközelítésekkel, másokat ösztönözve kínálnak megoldásokat. tovább
hír
Állandó kiállítások
A Mesetér –Látványtár című kiállítás elsősorban az élőszavas, improvizatív népmesemondás közegére épül. A komplex jellegű vitrines látványraktár – látványtár műtárgyainak tematizált rendszerén keresztül jelenik meg a paraszti kultúra tárgyi világa, kiemelten bemutatva a népmesék történeteinek és a mesemondás alkalmainak jellegzetes használati tárgyait. tovább
Dél-dunántúli falukép
A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát! A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány. tovább
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki. tovább
Észak-magyarországi falu tájegység
2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. tovább