Eseménynaptár
2024. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2024.10.11. - 2024.10.11.
Fülek
2024.10.08. - 2024.10.08.
Szentes
2024.10.05. - 2024.10.05.
Kaposvár
2024.10.03. - 2024.10.03.
Dunaújváros
2024.10.01. - 2024.10.01.
Budapest
2024.10.01. - 2024.10.01.
Gyula
2024.09.30. - 2025.06.30.
Budapest
2024.09.30. - 2024.11.10.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.19. - 2024.10.06.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A szentendrei Szabadtéri Néprajz Múzeum az ország központi szabadtéri gyűjteménye. Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be többnyire eredeti épületekkel és tárgyakkal, hagyományos településtípusok keretében - a 18. század végétől a 20. század első harmadáig, tájegységekbe csoportosítva. Az egyes tájegységekben az építészeti emlékek mellett - a hitelesen kialakított történeti kerteken keresztül - a látogatók megismerhetik az adott táj természeti környezetét, növénykultúráját is.

Napjainkig négy épületcsoport, a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl és a Bakony, Balaton-felvidék tájegység készült el. Építés alatt áll az Alföldi mezőváros. Ehhez tartozik egy állattartó tanya, ahol élő állatokat tekinthetnek meg a látogatók (szürke marha, mangalica, racka juh, szamár, kecske és szárnyasok).

A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival.

Immáron másfél évtizede, hogy következetesen az "élő múzeum" megvalósítására törekszünk a kiállításokban lévő tárgyak "megszólaltatásával". Rendezvényeinken a látogató nem csupán passzív szemlélője lehet a látottaknak, de aktív közreműködésével önmaga számára fedezheti fel népművészetünk, néphagyományunk gazdag tárházát.
Állandó kiállítások
© Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni. tovább
Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel. tovább
Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg. tovább
A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak. tovább