Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
Barcsay Múzeum – Ferenczy Múzeumi Centrum - Szentendre
Barcsay Múzeum – Ferenczy Múzeumi Centrum
Cím: 2000, Szentendre Dumtsa Jenő u. 10
Telefonszám: (20) 779-6657, (26) 310-244
Nyitva tartás: A Múzeum felújítás miatt átmenetileg zárva tart.
A Barcsay Múzeum 1978-ban nyílt meg egy XIX. század elején épült polgárházban. A házat egy német eredetű család lakta másfél évszázadon keresztül. Tőlük bérelt lakást a Stéger család, melynek híres tenorista sarja: Stéger Xavér Ferenc is itt született.

Az épület eredeti funkcióit (orvosi magánrendelő, kerékpárjavító műhely, illetve lakószobák) szolgáló termek igen alkalmasnak bizonyultak a viszonylag kis méretű képek számára, a néhány nagyméretű alkotás pedig - a mester tevékeny közreműködésével - a zárófalakra került.

Barcsay Jenő (1900-1988) művészete nemcsak Szentendrén, hanem a XX. századi magyar művészettörténetében is fogalom: a konstruktivizmus, sőt a figuratív konstruktivizmus képviselője, közösségi épületek mozaikjainak, falitextiljeinek alkotója, a művészeti oktatásban és az orvos továbbképzésben is alkalmazott Művészeti Anatómia szerzője.

A kiállítótermekben az életművet jól érzékeltető válogatás látható. Huszonhárom évesen, főiskolás korában festett legkorábbi képe, "A falu bolondja" főiskolai mesterének hatását mutatja.

Egyik leghíresebb képe az 1928-ban festett "Munkáslány". Kétalakos "Munkásnők" című képe viszont már későbbi magyar hagyományokat összegez. Ugyancsak ehhez az expresszionizmushoz tartozik az épület folyosójának végén látható három rézkarc. Barcsay kutatja a táj rejtett arculatát, a felszínt alakító erőket és ez a lényegkeresés egész munkásságára érvényes.

Figurális kompozícióinak mindegyike freskóra kívánkozó tömör formálású, igazán konstruktív alkotás. Ilyenek a textileken megfogalmazott, végtelen egyszerűsítésű, de rendíthetetlen nyugalmú és méltóságú emberalakok, vagy a márvány mozaikon látható négy asszonyalak.

Ezek az egymást támogató bábuformák egyúttal a közép-európai ember életlehetőségeire adott XX. századi válaszok is. Eltűnődő, magukba mélyedő, csöndes életérzést tükröző emberi alakok - amilyen volt alkotójuk is.