Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
Barcsay Múzeum – Ferenczy Múzeumi Centrum - Szentendre
Barcsay Múzeum – Ferenczy Múzeumi Centrum
Cím: 2000, Szentendre Dumtsa Jenő u. 10
Telefonszám: (20) 779-6657, (26) 310-244
Nyitva tartás: A Múzeum felújítás miatt átmenetileg zárva tart.
A Barcsay Múzeum 1978-ban nyílt meg egy XIX. század elején épült polgárházban. A házat egy német eredetű család lakta másfél évszázadon keresztül. Tőlük bérelt lakást a Stéger család, melynek híres tenorista sarja: Stéger Xavér Ferenc is itt született.

Az épület eredeti funkcióit (orvosi magánrendelő, kerékpárjavító műhely, illetve lakószobák) szolgáló termek igen alkalmasnak bizonyultak a viszonylag kis méretű képek számára, a néhány nagyméretű alkotás pedig - a mester tevékeny közreműködésével - a zárófalakra került.

Barcsay Jenő (1900-1988) művészete nemcsak Szentendrén, hanem a XX. századi magyar művészettörténetében is fogalom: a konstruktivizmus, sőt a figuratív konstruktivizmus képviselője, közösségi épületek mozaikjainak, falitextiljeinek alkotója, a művészeti oktatásban és az orvos továbbképzésben is alkalmazott Művészeti Anatómia szerzője.

A kiállítótermekben az életművet jól érzékeltető válogatás látható. Huszonhárom évesen, főiskolás korában festett legkorábbi képe, "A falu bolondja" főiskolai mesterének hatását mutatja.

Egyik leghíresebb képe az 1928-ban festett "Munkáslány". Kétalakos "Munkásnők" című képe viszont már későbbi magyar hagyományokat összegez. Ugyancsak ehhez az expresszionizmushoz tartozik az épület folyosójának végén látható három rézkarc. Barcsay kutatja a táj rejtett arculatát, a felszínt alakító erőket és ez a lényegkeresés egész munkásságára érvényes.

Figurális kompozícióinak mindegyike freskóra kívánkozó tömör formálású, igazán konstruktív alkotás. Ilyenek a textileken megfogalmazott, végtelen egyszerűsítésű, de rendíthetetlen nyugalmú és méltóságú emberalakok, vagy a márvány mozaikon látható négy asszonyalak.

Ezek az egymást támogató bábuformák egyúttal a közép-európai ember életlehetőségeire adott XX. századi válaszok is. Eltűnődő, magukba mélyedő, csöndes életérzést tükröző emberi alakok - amilyen volt alkotójuk is.