Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.11.19.
Fehérvárcsurgó
2017.11.19. - 2017.11.19.
Kismaros
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
Kiss Pál Múzeum - Tiszafüred
Szabadtéri felvétel a Kiss Pál Múzeumról
Cím: 5350, Tiszafüred Tariczky sétány 6.
Telefonszám: (59) 352-106
Nyitva tartás: K-Szo 9-12, 13-17
A Kiss Pál Múzeum hazánk egyik legrégebbi alapítású vidéki gyűjteménye, melyet 1877-ben - 400 darabos gyűjteményét a városnak adományozva - Tariczky Endre római katolikus plébános Tiszavidéki Régészeti Egylet néven hívott életre. Az egylet - melyhez nemtől, vallástól és társadalmi helyzettől függetlenül bárki csatlakozhatott - a XIX. század végéig adományokból és tagdíjakból tartotta fenn magát. Milesz Béla református tanító és Tariczky Endre közös tevékenysége több mint három évtizedre meghatározta az egylet működését.

1896-ban az épülő városházán a már országosan ismert gyűjteménynek három termet biztosítottak. Miután a gyűjtemény Múzeum és Közkönyvtárrá vált, munkáját állami és községi pénzforrások is támogatták. Milesz Béla és Tariczky Endre fő tevékenységüknek a régészeti kutatást tekintették: rendszeresen ásatásokat is végeztek.

A korabeli múzeumokhoz hasonlóan mindent gyűjtöttek, ami ritkaságnak vagy érdekességnek számított. Így kerültek a gyűjteménybe XVI. századi könyvek, híres emberek kéziratai, ritka érmek, valamint az őslénytani leletek mellett egy kétfejű kacsa, darázsfészek és római mozaikdarab is. Gyűjteményüket négy osztályba sorolták: éremgyűjtemény, régiségtár, vegyes tárgyak és könyvtár.

A múzeum őskori régészeti anyagáról volt legismertebb. A két alapítója a tudományos élet vérkeringésébe könyveivel, cikkeivel és előadásaival kapcsolódott. 1899-től 1912-ben bekövetkezett halálukig az egylet munkájáról minden évben nyomtatott jelentésben számoltak be. Mindkettőjük tevékenységét a város nagyra becsülte, Tariczky életnagyságú képét 1892-ben, Mileszét 1912-ben festették meg.

Haláluk után az egylet már csak formálisan működött. Szakember hiányában ásatási jogát megvonták, a gyűjtőmunka is esetleges volt. A csökkenő állami és községi támogatást a II. világháború előtt megvonták, s az egylet működését 1942-ben felfüggesztették. A városházán tárolt közel 20 ezer darabos gyűjtemény az 1944-es harcok során részben elpusztult, értékes tárgyait széthordták. A megmaradt, még töredékeiben is jelentős anyagából 1949-ben kiállítást rendeztek, melyet hazánk első falumúzeumaként nyitottak meg.

1952-ben a múzeumi anyagot a Kossuth Lajos látogatásáról nevezetes Lipcsey-kúriában helyezték el. A klasszicista épület 1840 körül épült, műemlék. A múzeum az új helyen vette fel a Kiss Pál nevet. Az 1809-1867 között élt Kiss Pál az 1848-1849-es szabadságharc egyik tábornoka volt, aki a függetlenségi harc elvesztése után Tiszafüreden telepedett le. Sírhelye a város Örvényi úti temetőjében található.

Tariczky Endre és Milesz Béla emlékét számos, működésük alatt a múzeumba került régiség, tudományos cikkeik és könyveik őrzik. A múzeum előtti sétány és a helytöréneti-helyismereti alapítvány Tariczky Endre nevét viseli.

Füvessy Anikó
Időszaki kiállítások
2017.10.27. - 2017.11.27.
2017. október 27-én kezdődő időszaki kiállítás keretében mutatjuk be Kovács Imre tiszafüredi népi iparművész kovácsmester munkáit. tovább
Állandó kiállítások
Festett asztalosbútorok
Magyarországon számos helyén gyártottak fanyerget, de országos hírnévnek a tiszafüredi és igmándi készítésűek örvendtek. A füredi nyergesek a XVlll. század közepétől Poroszországba is kijutottak szakmai tapasztalataik átadása céljából. A szabadságharc idején is számítottak munkájukra. Hadiipari megrendelésre 1868-ig, a huszárnyereg szerkezetének gyökeres átalakításáig dolgoztak. tovább