Eseménynaptár
2018. október
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2018.10.20. - 2018.10.23.
Szentendre
2018.10.18. - 2019.01.27.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.13.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.27.
Veszprém
2018.10.17. - 2018.10.17.
Budapest
2018.10.17. - 2018.10.17.
Szeged
2018.10.16. - 2018.10.16.
Budapest
2018.10.16. - 2018.12.16.
Eger
2018.10.15. - 2018.10.15.
Balassagyarmat
2018.10.14. - 2018.10.14.
Budapest
2018.10.13. - 2018.10.13.
Verőce
2018.10.13. - 2018.10.13.
Ópusztaszer
2018.10.13. - 2018.10.13.
Zirc
2018.10.13. - 2018.12.31.
Verőce
2018.10.13. - 2018.12.31.
Kápolnásnyék
2018.10.12. - 2018.12.20.
Kecskemét
2018.10.12. - 2018.11.30.
Budapest
2018.10.12. - 2019.01.30.
Tiszafüred
2018.10.11. - 2018.11.25.
Budapest
Kiss Pál Múzeum - Tiszafüred
Szabadtéri felvétel a Kiss Pál Múzeumról
Cím: 5350, Tiszafüred Tariczky sétány 6.
Telefonszám: (59) 352-106
Nyitva tartás: K-Szo 9-12, 13-17
A Kiss Pál Múzeum hazánk egyik legrégebbi alapítású vidéki gyűjteménye, melyet 1877-ben - 400 darabos gyűjteményét a városnak adományozva - Tariczky Endre római katolikus plébános Tiszavidéki Régészeti Egylet néven hívott életre. Az egylet - melyhez nemtől, vallástól és társadalmi helyzettől függetlenül bárki csatlakozhatott - a XIX. század végéig adományokból és tagdíjakból tartotta fenn magát. Milesz Béla református tanító és Tariczky Endre közös tevékenysége több mint három évtizedre meghatározta az egylet működését.

1896-ban az épülő városházán a már országosan ismert gyűjteménynek három termet biztosítottak. Miután a gyűjtemény Múzeum és Közkönyvtárrá vált, munkáját állami és községi pénzforrások is támogatták. Milesz Béla és Tariczky Endre fő tevékenységüknek a régészeti kutatást tekintették: rendszeresen ásatásokat is végeztek.

A korabeli múzeumokhoz hasonlóan mindent gyűjtöttek, ami ritkaságnak vagy érdekességnek számított. Így kerültek a gyűjteménybe XVI. századi könyvek, híres emberek kéziratai, ritka érmek, valamint az őslénytani leletek mellett egy kétfejű kacsa, darázsfészek és római mozaikdarab is. Gyűjteményüket négy osztályba sorolták: éremgyűjtemény, régiségtár, vegyes tárgyak és könyvtár.

A múzeum őskori régészeti anyagáról volt legismertebb. A két alapítója a tudományos élet vérkeringésébe könyveivel, cikkeivel és előadásaival kapcsolódott. 1899-től 1912-ben bekövetkezett halálukig az egylet munkájáról minden évben nyomtatott jelentésben számoltak be. Mindkettőjük tevékenységét a város nagyra becsülte, Tariczky életnagyságú képét 1892-ben, Mileszét 1912-ben festették meg.

Haláluk után az egylet már csak formálisan működött. Szakember hiányában ásatási jogát megvonták, a gyűjtőmunka is esetleges volt. A csökkenő állami és községi támogatást a II. világháború előtt megvonták, s az egylet működését 1942-ben felfüggesztették. A városházán tárolt közel 20 ezer darabos gyűjtemény az 1944-es harcok során részben elpusztult, értékes tárgyait széthordták. A megmaradt, még töredékeiben is jelentős anyagából 1949-ben kiállítást rendeztek, melyet hazánk első falumúzeumaként nyitottak meg.

1952-ben a múzeumi anyagot a Kossuth Lajos látogatásáról nevezetes Lipcsey-kúriában helyezték el. A klasszicista épület 1840 körül épült, műemlék. A múzeum az új helyen vette fel a Kiss Pál nevet. Az 1809-1867 között élt Kiss Pál az 1848-1849-es szabadságharc egyik tábornoka volt, aki a függetlenségi harc elvesztése után Tiszafüreden telepedett le. Sírhelye a város Örvényi úti temetőjében található.

Tariczky Endre és Milesz Béla emlékét számos, működésük alatt a múzeumba került régiség, tudományos cikkeik és könyveik őrzik. A múzeum előtti sétány és a helytöréneti-helyismereti alapítvány Tariczky Endre nevét viseli.

Füvessy Anikó
Időszaki kiállítások
2018.10.12. - 2019.01.30.
Kovács István (Tiszafüred) Első hintóját közel negyven éve készítette. Azóta saját építésű hintóival, kocsijaival több díjat is nyert. Munkái minősített iparművészeti alkotások. tovább
Állandó kiállítások
Festett asztalosbútorok
Magyarországon számos helyén gyártottak fanyerget, de országos hírnévnek a tiszafüredi és igmándi készítésűek örvendtek. A füredi nyergesek a XVlll. század közepétől Poroszországba is kijutottak szakmai tapasztalataik átadása céljából. A szabadságharc idején is számítottak munkájukra. Hadiipari megrendelésre 1868-ig, a huszárnyereg szerkezetének gyökeres átalakításáig dolgoztak. tovább