Eseménynaptár
2018. június
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2018.06.19. - 2018.11.04.
Budapest
2018.06.18. - 2018.06.22.
Budapest
2018.06.17. - 2018.06.17.
Budapest
2018.06.16. - 2018.12.31.
Debrecen
2018.06.15. - 2018.09.09.
Budapest
2018.06.14. - 2018.07.31.
Budapest
2018.06.12. - 2018.10.28.
Kaposvár
2018.05.31. - 2018.07.01.
Miskolc
2018.05.30. - 2018.08.12.
Budapest
2018.05.26. - 2018.06.30.
Nemesvámos - Baláca
2018.05.26. - 2018.07.31.
Ráckeve
2018.05.25. - 2018.07.01.
Szeged
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Jász Múzeum - Jászberény
A múzeum épülete
Cím: 5100, Jászberény Táncsics Mihály u. 5.
Telefonszám: (57) 502-610
Nyitva tartás: XI.1-III.31.: K-P 9-16, Szo-V 9-13
IV.1-X.31.: K-V 9-17
A Jász-Kun Kerületek egykori székvárosában, Jászberényben 1873-ban - az országban elsők között - vetődött fel a múzeumalapítás gondolata. Az ügy legfőbb szorgalmazója Sipos Orbán helyettes polgármester volt, aki szívügyének tartotta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek, s az utókor számára fennmaradjanak. A múzeumot megalapításakor a városháza egyik udvari épületében helyezték el, s 1874. december 24-én avatták fel. Az egyre gyarapodó gyűjteményt a későbbiekben többször költöztették, mígnem 1931-ben állandó helyet találtak számára, a városháza üresen álló lóistállójában. A múzeum azóta is, az 1842-ben épült, klasszicista stílusú, dór oszlopos, műemlék-épületben működik.

A múzeum első őre Ozoróczky János volt, majd őt ifj. Szabó József, Bathó Endre, Almási Árpád és Almási Antal követték. A századforduló időszakában Hild Viktor jeles régiségkutató volt az első szakember, aki a gyűjteményt szakszerűen rendszerezte és gondozta. Banner János régészprofesszor neve a Jász Múzeum történetének fontos időszakát fémjelzi, 1913-tól, közel hét esztendőn át volt igazgató. Működése nyomán a múzeum gyűjtőkörét a néprajz területére is kiterjesztette, s megalapozta a gyűjtemények korszerű nyilvántartási rendjét. Az 1920-as években Szele Ambró földbirtokos és Simonyi Gyula gimnáziumi tanár került a múzeum élére. 1926-ban Réz Kálmán nyugalmazott plébánost bízta meg a város az igazgatói feladattal, aki mintegy 20 éven keresztül lelkes ügybuzgalmával igen sokat tett a múzeum népszerűsítése érdekében. Körülötte kibontakozott egy helytörténeti kutatócsoport (Blénessy János, Porteleki József, Németh Ferenc, Komáromy József), kiknek munkássága jelentős korszak a jászsági helytörténeti és régészeti kutatásokban. 1947-től 1950-ig Blénessy János főiskolai tanár végzi az igazgatói teendőket, kinek helytörténeti kutatásai és munkái nélkülözhetetlen forrásként szolgálnak Jászberény történelméhez.

1950-től jelentős változás következett be az intézmény életében, állami kezelésbe került, s mint a Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet egyik tagmúzeuma működött tovább. Ebben a korszakban elsőként Komáromy József vezette a múzeumot, majd őt Csalog József régész követte. Ezekben az években főként a régészeti, míg Erdész Sándor és Halmos István munkássága idején a néprajzi gyűjtemény gyarapodott. 1958-ban Tóth János került a múzeum élére, s 36 éves munkássága idején figyelemre méltóan gyarapodott a helytörténeti, néprajzi, természettudományi és ipartörténeti gyujtemény. Épületszárnnyal és raktárhelyiséggel bővült a múzeum épülete. Beindította a Jászsági Füzetek című sorozatot, és összefogta a múzeum köré csoportosult helytörténeti kutatógárdát.

1994-ben Hortiné dr. Bathó Edit néprajzos vette át a múzeum igazgatását. Jelentős épület-felújítások és szakmai eredmények fémjelzik az eltelt időszakot. Az 1994 decemberében létrehozott Jász Múzeumért Alapítvány segítségével fellendült a könyvkiadás. Egymás után láttak napvilágot a Jászsági Füzetek sorozat újabb kötetei, útjára indult a Jászság Népművészete, valamint a Jászsági Könyvtár című új kiadványsorozat is. A múzeum 1994-ben alapította honismereti lapját, a Redemptio-t, amely eljut az ország legtávolabbi vidékeire is. A Jász Múzeumért Alapítvány, valamint pályázatok és magánadományok révén lehetőség nyílott az új állandó kiállítás megvalósítására is. Az Élet a jászok földjén című régészeti, történeti és néprajzi kiállítás 1998. március 5-én nyílt meg.

A Jász Múzeum meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság kulturális életében. Szakmai támogatást nyújt a térségi honismereti szakkörök, helytörténeti gyűjtemények és tájházak munkájához. Együttműködik a Jászság kulturális, oktatási intézményeivel, civil szervezeteivel. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy húszezer látogató tekinti meg, de kedveltek és nagysikerűek a különböző rendezvények is: előadások, pódiumestek, népzenei és komolyzenei hangversenyek. A Jász Múzeum, eddigi szakmai és közművelődési tevékenységéért, 1999-ben elnyerte az Év Múzeuma címet.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Ismereteink szerint a kürt a X-XI. században Bizáncban készült. A gazdagon díszített elefántagyar kürtöt eredetileg valószínűleg a bizánci cirkuszi játékok alkalmával használták. Erre utalnak a kürt felületének magas művészi értékű, gazdag faragványai is. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről, biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre. tovább
Részlet a kiállításból
A Magyarország Felfedezői Szövetséghez sok jászberényi iskolás csatlakozott. A szövetség a jászberényi Gyermekek Házában egy kiállítást rendezett 1993-ban, emléket állítva a gyermekhősöknek, akiknek történetét felkutatták, s akik között több jászsági fiatalt is találhatunk. A későbbi múzeumalapító Sipos Orbán 14 évesen állt be a vörös sipkások közé. tovább
Részlet a kiállításból
Az 1998-ban rendezett kiállítás a Jászság természeti adottságai mellett a kistáj régészeti kutatásainak eredményeit, valamint történeti, néprajzi értékeit, az itt élő emberek szokásait, népéletét mutatja be. A kiállítás része a Lehel kürt szentéje, mely hazánk egyik legszebb, felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéje. tovább