Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.16. - 2019.11.16.
Ópusztaszer
2019.11.08. - 2019.11.10.
Szombathely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.07. - 2019.11.08.
Debrecen
2019.11.07. - 2019.11.10.
Budapest
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Helytörténeti Gyűjtemény - Hajdúdorog
Helytörténeti Gyűjtemény
Cím: 4087, Hajdúdorog Jaczkovics út 5.
Telefonszám: (52) 572-020, (52) 232-366
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján: a Görög Demeter Művelődési Házban
A Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjtemény a Görög Katolikus Székesegyház szomszédságában található, egy század elején épült polgári lakóházban. 2000. augusztus 18-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, egy állandó és egy időszaki kiállítással. (A kiállítás rendezésében részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai, Dr. P. Dombóváry Judit restaurátor, Erdélyi Zoltán kiállítás rendező, Dr. Fodor István ismert régészkutató, a hajdúböszörményi Dr. Nyakas Miklós muzeológus és Mislovics Andrea néprajzkutató, aki a Helytörténeti Gyűjtemény kezelője és a kiállítások felelőse.)

Az első állandó kiállítás Hajdúdorog hagyományos paraszti gazdálkodását, az egyszerű nép életmódját mutatja be. Az állandó kiállítással egyidejűleg időszaki kiállítást is nyílt: ennek címe az alkalomhoz illően Az új kenyér dicsérete volt.

A megnyitás után különösen az iskolások körében vált nagyon népszerűvé a Helytörténeti Gyűjtemény: történelmi, honismereti, környezetismereti foglalkozásoknak adott és ad helyet mind a mai napig.

Vízkereszt vigíliáján, 2001. január 5-én nyitotta meg Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök a második állandó kiállítást, mely egyrészt történeti, másrészt egyháztörténeti jellegű.
Hajdúdorog a magyar görög katolikusság központja. Itt található a műemlékké nyilvánított Görög Katolikus Székesegyház. A város lakói tehát mélyen vallásos emberek. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a második állandó kiállítás megnyitóján nagyon sokan vettek részt; a kiállítótermeket felnőttek és gyermekek egyaránt folyamatosan nagy létszámmal látogatják.

A nemrég megnyílt - hivatalosan ma még múzeummá nem nyilvánított - Helytörténeti Gyűjtemény 2001. év programjában több olyan rendezvény megvalósítása is szerepel, melyek segítségével egyrészt a helyi és ideutazó látogatókat kultúrtörténeti érdekességekkel szeretné meglepni, másrészt a tárgyak gyűjtésével és a hatékony háttérmunkával egy stabil kulturális intézménnyé kíván válni.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A város határában 1977 óta folynak régészeti feltárások. A munkálatokat Dr. Fodor István az egyik legtekintélyesebb archeológusunk indította el. Minden nyáron Ő irányítja a Szegedi Tudományegyetemről érkező régészhallgatók munkáját. tovább
Hajdúdorog város vezetősége nemcsak felismerte, de fontosnak is tekinti a művészet megszerettetését, és ehhez áldozatokra is képes: így nyithatta meg neves művészek, diákok, a művészet iránt érdeklődők előtt kapuit 2001-ben első ízben, 2002-ben pedig másodjára a képzőművészeti tábor. Együtt alkottak a Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskolában. tovább
Részlet a kiállításból
A Nagy Alföld közepén ugyanúgy mint a többi alföldi településen a hajdúdorogiak is állattartással és földműveléssel biztosították megélhetésüket. A földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be: a faeke, a favilla, a csép és az ezekhez kapcsolódó tárgyak ismertetetik meg a látogatót a földművelő nehéz munkájával. tovább
Részlet a kiállításból
Hajdúdorog az ún. "öreg hajdúvárosok" egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os - magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló - dokumentuma már igazolja ittlétüket. tovább