2020.06.02.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A családfa árnyékában heverészik a Batthyány-ős

2020.06.02.
Déri Múzeum

Szecessziós szépségek

2020.06.02.
Janus Pannonius Múzeum

Parancsol egy piócát...?

2020.06.01.
Kassák Múzeum

Dobj egy képet!

2020.06.01.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Barokk előadásokhoz készült színpadi látványtervek a jezsuitáktól

2020.06.01.
Jósa András Múzeum

Jósa András széke

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum - Apátúr-ház - Győr
A múzeum épülete
Cím: 9022, Győr Széchenyi tér 5.
Telefonszám: (96) 310-588
Nyitva tartás: X.1-IV.1.: 10-16
A győri múzeum - jogelődje révén - az ország legkorábbi alapítású vidéki múzeuma. Az egykori bencés főgimnázium szemléltetés céljából létrehozott "természetrajzi szertára" az 1850-es évek végére - Rómer Flóris munkája nyomán - figyelemre méltó régiségtárrá fejlődött. A kiváló szerzetes-tanár felfigyelt a régiségek nevelő erejére, kultúrtörténeti jelentőségére. Érdeklődéssel mentette az építkezések során előbukkant leleteket, bakonyi gyűjtőútján pedig már a múzeumszervező tudatosságával derítette fel a megőrzésre érdemes tárgyi emlékeket.

A komoly gyűjteménnyé vált gimnáziumi szertárat az illetékes "cs. és k. középponti bizottmány" 1859-ben a környékbeli régiségek "hivatalos letéti helyévé" jelölte ki. Rómer "múzeumőr" utódai tanári munkájuk mellett fejlesztették tovább a gyűjteményt. Győr város és a vármegye anyagilag támogatta a régészeti feltárásokat, a települések "közönsége" pedig adományaival gazdagította az immár országos hírű intézményt.

A bencés gyűjteménykezelők közül Méry Etel a kézműves céhek emlékanyagának megmentésével, Börzsönyi Arnold a gyűjtemény publikálásával és sikeres nemzetközi kiállításokkal írta be nevét a múzeumtörténetbe.

A munkát a képzett régész, Lovas Elemér a muzeális anyag rendszerezésével folytatta, amelynek eredményeként 1929-ben a gimnáziumi szertárból megalakult a Győri Bencés Rómer Flóris Múzeum. Időközben Győr is lépéseket tett egy városi múzeum létrehozására, amely az eredeti elképzelések szerint magában foglalta volna a bencés gyűjteményt is. E törekvés azonban kudarcot vallott, és az 1938-ban létrehozott Városi Múzeum önálló, elsősorban képzőművészeti anyaggal nyitotta meg kapuit.

E gyűjteményt a 2. világháború végén Nyugatra hurcolták, melynek pótlására a múzeumot újjászervező Szőke Béla tervszerű ásatásokat, gyűjtő utakat folytatott. Az új kommunista rendszer a bencés gimnázium gyűjteményét államosította, amelyet a Városi Múzeummal egyesítve 1949-ben a Széchenyi téri épületben helyeztek el. A Nyugatra szállított kincsek 1963-ban kerültek vissza Győrbe.

Múzeumunk névadója, Xantus János (1825-1894) természetkutató, utazó, etnográfus Győrben végezte tanulmányait. Változatos pályája során beutazta a világot. 1866-68 között az általa alapított pesti Állatkertet igazgatta, majd 1872-1893-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának volt a vezetője.

Az első nagyszabású kiállítás 1954-ben készült el. A jelenleg is látható kiállítás az épület teljes felújítása, 1988 óta várja a múzeumlátogató érdeklődőket, amely Győr és környékének történetét mutatja be az őskortól a 2. világháború végéig.

Emellett külön szobában kapott helyet a Petz orvosdinasztia orvostörténeti, képző- és iparművészeti hagyatéka, valamint az Abád-Hauser család képző- és iparművészeti gyűjteménye.

A múzeumépület folyosóján ugyancsak állandó kiállításként tekinthetik meg a látogatók a Magyar Posta Bélyegmúzeumának gyűjteményét, amely 1871-től 1987-ig ad képet a hazai bélyeg-kiadásról.
Állandó kiállítások
A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot. tovább
Részlet a kiállításból
Abád József és felesége, Hauser Henriette képző-és iparművészeti gyűjteményüket a győri Xántus János múzeumra hagyták. Dr. Abád József (1910-1978) középiskolai tanár, szakfelügyelő, majd a Magyar Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének főmunkatársa, a magyar röplabdajáték megalapítója, szakvezetője, a magyar sportdiplomácia jelentős egyénisége volt. Képző-és iparművészeti, valamint könyvgyűjteményét felesége, a győri születésű Hauser Henriette (1922-1992) őrizte meg és fejlesztette tovább férje halála után. tovább
Részlet a kiállításból
A Xántus János Múzeum külön termeiben látható dr. Felpéci Petz Lajos és fia, dr. Petz Aladár hagyatéka. A család bútorai közt festménygyűjteményük, iparművészeti tárgyaik és dokumentumaik kerültek elhelyezésre. tovább
Részlet a kiállításból
1871-től 1949-ig kizárólag az Állami Nyomdában készültek a Magyar Postaigazgatás bélyegei. A bélyeggyártást kőnyomással kezdték. Ezzel a nyomdai eljárással készült az 1888. évi első vegyes (kő- és könyvnyomású) bélyeg alapnyomata és az 1919-ben és 1920-ban kibocsátott bélyegek közül egy-egy sorozat. tovább