A padláson lehetőség nyílt egy egészen új tematika, a múzeumi látványtár formájában, a néprajzi anyag bemutatására is. A város felkérésére így egy magángyűjtemény néprajzi darabjai kerültek a padlásra, Makoldi Sándor és Makoldiné Pap Gizella Tokaj-környékére vonatkozó anyaga.

Tokaj történetének legnagyobb és leghíresebb vára, a Rákóczi-vár, a Tisza és a Bodrog összefolyásában, egy mesterséges csatorna segítségével minden oldalról vízzel körülvett „szigeten” állt. Első említése 1410-ből való, és három évszázad kalandos története után végül II. Rákóczi Ferenc robbantatta fel 1704 tavaszán, majd árasztatta el 1705 tavaszán.

A látogató a kamarateremben tekintheti meg Tokaj Városának legértékesebb kincseit, méghozzá II. Rudolf 1598-as, II. Mátyás 1610-es és I. Lipót magyar király 1657-es eredeti okleveleit, melyben mindhárom király megerősíti Tokaj Város korabeli, előző királyok által adományozott kiváltságait – így mezővárosi rangját, piactartási és vámszedési jogait, illetve pallosjogát, mely a város bírósága által halálra ítélt bűnözők szabad lefejezését jelentette a város főterén, a város pallosaival.