A Vajdasági Színházmúzeumot 1982-ben alapították. A térség gazdag színháztörténeti múltjáról tanúskodó színháztörténeti emlékeket a Vajdasági Múzeum egy önálló részlege gyűjtötte és őrizte 1951-től 1982-ig. A Vajdasági Színházmúzeum önállósulásától eltelt negyed évszázad alatt tovább növekedett az intézményben őrzött múzeumi tárgyak száma. Ezek gyűjtése, nyilvántartásba vétele, megőrzése, tanulmányozása a múzeum dolgozói és az itt őrzött anyag iránt érdeklődő kutatók részéről valamint e kulturális javak megismertetése a nyilvánossággal egyaránt a múzeum faladatkörébe tartozik. A múzeumba kerülő anyag rendszerezése és feldolgozása folyamatos, a felgyülemlett múzeumi tárgyak gyűjteménybe foglalása és adataik számítógépes feldolgozása a közeljövőben várható. Formálódó gyűjteményeink közül a leggazdagabb a plakát- és fényképgyűjtemény, a legfiatalabb pedig a bábgyűjtemény.

A múzeum széleskörű kiadói tevékenységet is folytat. Munkatársai évről-évre figyelemmel kísérik a vajdasági hivatásos színházak műsorrendjét lehetőséget adva ezzel a többnemzetiségű Vajdaság színházi hagyományának, történéseinek tanulmányozására. A begyűjtött adatok évkönyvbe fogfalva jelennek meg, dokumentálva egy-egy színházi évad történéseit. A Vajdasági Színházi Évkönyv az 1966/67-es évad óta fontos adattára a színházi világnak. 2004-ben pedig egy folyóiratot is útjára indított a múzeum Vajdasági színpad elnevezéssel.

A színjátszás története a Vajdaságban a kezdetektől napjainkig elnevezésű projektumának keretében a múzeum színháztörténeti és -elméleti munkák, valamint kiemelkedő színházi egyéniségekről szóló monográfiák megjelentetését tervezi, az első kiadványok már megtalálhatók a könyvkereskedések polcain. E nagyszabású projektum a teljes vajdasági színházkultúrát kívánja feldolgozni, a szerb mellett külön szerkesztőségek alakultak a vajdasági német, magyar, szlovák, orosz, ruszin, román, horvát-bunyevác és roma színházi hagyomány felkutatására. A magyar szerkesztőség vezetője dr. Káich Katalin, aki egyben a múzeum igazgatóbizottságának elnöke is.

A múzeum tudományos tanácskozásokat is szervez, a tavalyi évben többek között a Sterija a nemzeti kisebbségek színpadain a Vajdaságban elnevezésű tanácskozás megszervezésével toborozta maga köré a téma iránt érdeklődőket. Az 1993-as évtől napjainkig Színészportrék című sorozatunkkal a vajdasági színházi élet kiemelkedő egyéniségei előtt tisztelgünk, többek között Pataki László, Vitkayné Kovács Vera. Romhányi Ibi, Fejes György, Karna Margit, Ferenczi Jenő, Gyurcsics Erzsébet munkásságáról emlékeztünk meg eddig a színésztársak, rendezők, kritikusok, színháztörténészek segítségével.

A színházmúzeum Babérkoszorú életműdíjjal jutalmazza évente azt a színházesztétikával, -elmélettel, -történettel foglalkozó egyént, akinek munkássága jelentős, és aki életének nagy részét a színháznak szentelte.

A színháztörténeti emlékek megőrzése és a vajdasági színházi élet vérkeringésébe való bekapcsolódás egyaránt fontos feladata a múzeum dolgozóinak. Mindkét cél hatékonyabb megvalósítása érdekében az utóbbi években új külső és belső munkatársakkal kötött szerződést a múzeum vezetősége, de nem csupán egyénekkel, hanem hazai és külföldi intézményekkel is, többek között a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeummal és Intézettel.

A vajdasági magyar színjátszás dokumentumainak szakszerű kezelése szempontjából fontos, hogy 2003 óta van magyar anyanyelvű custosa is a múzeumnak, 2007-től pedig a román nyelvű anyag is szakavatott kezekbe került.

Az intézmény vezetősége, munkatársai és barátai bíznak abban, hogy a tartományi művelődési titkárság az elkövetkező években az eddigiekhez hasonlóan nagy odafigyeléssel kíséri majd a Vajdasági Színházmúzeum munkáját, és hogy megoldódnak végre az intézmény helyiséghiányból adódó gondjai.