A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. alapvető célja a tradíciók, a nemzeti kulturális örökség részét képező kastély együttes, a Ménesudvar és az állomány megőrzése az 1789-es alapítástól felhalmozott eszmei örökség továbbvitele. A több mint két évszázados történelmi háttér mindenképpen arra kötelezi a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokot, hogy ezeket a hagyományokat fejlesztve és megőrizve, de a mai követelményeknek és elvárásoknak megfelelően működtetve egy virágzó kultúrális és idegenforgalmi centrumot építsen fel.

Bábolna földrajzi adottsága, történelmi múltja tálcán kínálja a turisztikai célú hasznosítási módot. Budapest és Bécs között majdnem félúton, a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátságtól vagy a szintén világritkaságnak számító komáromi erődrendszertől húsz perces autóútra, a szinte érintetlen természeti kincsnek számító, de mégis különleges látnivalókat kínáló bakonyi térségtől - Herend, Zirc - mintegy órányi távolságra lévő Bábolna kiváló kiindulópontja lehet a környék turizmusának.

A Szapáry grófok birtokát, 1789-ben II. József császár - a hadsereg ló utánpótlásának biztosítása céljából - Csekonics József vértesszázados javaslatára megvásárolta ménes intézet alapítása céljából.

1836-ban került Bábolnára Szíriából a híres Shagya mén, amelynek leszármazottait az Arab Lótenyésztők Világszövetsége önálló fajtaként ismerte el 1978-ban és a szakma "bábolnai arab" néven tartja nyilván. A mintegy 250 lóból álló arab ménes alapját kilenc törzsmén és 53 törzskanca alkotja. Az arab telivér tenyésztésében kiemelkedő értéket jelentenek a tiszta vérű egyiptomi arab telivérek. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. dióspusztai ménesében közel négy évtizede folyik az angol telivér lovak tenyésztése.