Bár 2002 óta Magyarországon a kiemelkedő bábművészeti tevékenységet jutalmazó állami kitüntetés az ő nevét viseli, kevesen tudják, hogy ki volt Blattner Géza (1893 – 1967) és miért nevezi a magyar és az egyetemes bábtörténeti szakirodalom egyaránt a modern európai bábjátszás atyjának.

Negyvenéves munkássága során mindvégig a bábjátszásban rejlő új művészi és technikai lehetőségeket kutatta. 1918 és 1958 között tizenkét bábszínpadot épített, az egyszerű, hordozható paravánoktól kezdve a bonyolultabb játékra alkalmas, kombinált színpadokig.

1925-ben Párizsban telepedett le. Ott élő magyar képző- és iparművészekkel 1929-ben létrehozta az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Bábszínházat. Nem kötötték magukat egyetlen bábmozgatási módhoz sem, minden előadáshoz más-más anyagot és technikát alkalmaztak. Új stílusú előadásaik nemzetközi sikereket arattak, az Arc-en-Ciel a modern európai bábjátszás legfőbb kísérleti műhelye lett. Az 1937-es Párizsi Világkiállításon az Arc-en-Ciel Bábszínház Madách Imre Az ember tragédiájának első francia nyelvű bemutatójával a színházi szekcióban aranyérmet nyert.

A különböző rendszerű árnyfigurák, zsinóros és billentyűs marionettek, maszkok és absztrakt bábok különféle variációi Blattner Géza kísérletező pályájának kiemelkedő eredményei.

Törekvései arra irányultak, hogy bebizonyítsa a bábművészet létjogosultságát, elismertesse jelentőségét.

Pályájának és színházának fennmaradt emlékeit az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet őrzi. Mivel a hagyatékban kevés báb, viszont rengeteg fénykép maradt fenn - köztük olyan különösen értékes darabok is, mint André Kertész felvételei -, a kiállítás fotónagyításokra épül, de eredeti meghívók, grafikák és Blattner Géza kézzel festett önéletrajzi diasorozata is bemutatásra kerül. A tárlaton emellett az érdeklődők a Blattner által kifejlesztett különleges billentyűs báb rekonstrukcióját is megtekinthetik.

Stenczel Emese kurátor