A magyar vidék infrastruktúrája csak az 1960-as évektől kezdve közelítette meg azt a szintet, amely lehetővé tette a tisztálkodás, testápolás és mosás alapvető modernizációját. Így a 20. század derekán, sőt egészen a hetvenes évek végéig, a falvakban egyidejűleg volt megfigyelhető a legrégiesebb tisztálkodási szokásrendszer és a legmodernebb higiéniai előírások szerinti tisztálkodási gyakorlat. Épp ezért a 20. század második felének tisztálkodási szokásait, kellékeit bemutató kiállításunk a legarchaikusabb paraszti gyakorlattól kezdve a rendeltetésszerűen használt fürdőszobákig és tisztálkodó szerekig a fejlődés teljes folyamatát mutathatja be.

A jelenkori néprajzi témákat feldolgozó DOMINÓ 2006 című kiállítás-sorozat egyik darabjaként e kiállítás rendezése során is a 20. század második felére összpontosítottuk, s csak összehasonlításképpen mutatjuk meg a legrégibb paraszti tisztálkodási szokásokat, amelyek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén kiállított lakóházakban egykor élt emberek életmódját is jellemezték.

A 19-20. század fordulójától napjainkig terjedő időszak a tisztálkodási szokások változása alapján öt nagy korszakra osztható. Ha végigkövetjük az egy évszázad alatt bekövetkezett változásokat, a legszembetűnőbb a tisztaság, jólápoltság fogalmának rendkívül bonyolulttá válása: nemek, életkorok és testrészek szerinti követelményrendszerének és eszközkészletének kialakulása.