Eseménynaptár
2015. július
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
07.07.-
08.06.
Budapest
07.07.-
08.06.
Budapest
07.07.-
09.14.
Budapest
07.07.-
12.31.
Budapest
07.06.-
07.10.
Győr - Ménfőcsanak
07.06.-
07.10.
Budapest
07.06.-
07.10.
Debrecen
07.06.-
07.10.
Makó
07.06.-
07.10.
Mór
07.06.-
07.10.
Makó
07.06.-
07.10.
Budapest
07.04.-
09.20.
Keszthely
07.03.-
08.02.
Pákozd
07.03.-
08.25.
Debrecen
07.03.-
09.20.
Pécs
07.03.-
09.20.
Pécs
07.03.-
08.25.
Debrecen
07.03.-
11.22.
Budapest
07.03.-
09.03.
Pécs
06.22.-
07.13.
Budapest
Terror Háza Múzeum
Budapest
akadálymentesített
Cím: 1062, Budapest Andrássy út 60.
Telefonszám: (1) 374-2600
Nyitva tartás: K-V 10.00-18.00
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2006.06.01. - 2006.09.22.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő
(az időszaki kiállítások megtekintésére, az állandó kiállítás megtekintése nélkül)
1000 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
2000 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(20 főtől)
1500 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(EU-s állampolgárok számára 6-26 év között, vagy ISIC kártyával)
1000 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(20 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(EU-s állampolgárok számára 62-70 év között)
1000 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(20 főtől)
800 HUF
/ fő
Kiegészítő jegy
(az időszaki kiállítások megtekintésére, az állandó kiállításra szóló belépő kiegészítése)
500 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 30 fő)
6000 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(2 csoport, max. 60 fő)
8000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(max. 30 fő)
8000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(2 csoport, max. 60 fő)
15000 HUF
Audio guide idegen nyelven
(angol, német nyelven)
1500 HUF
A németség háború utáni sorsa nem önálló jelenség, hanem a XX. század első felében lezajlott nagy etnikai átrendezések sorába illeszkedik. A háború folyamán a nemzetiszocialista, kommunista és a nyugati demokrata hadviselő felek egymástól függetlenül vallották azt a nézetet, hogy Közép-Kelet-Európában lehetőleg etnikailag homogén területeket kell létrehozni, mert a térség stabilitását csak ez biztosítja. Hogy hol húzzák meg a határokat és hogy ki kit telepít ki, azt mindig az adott erőviszonyok döntötték el.

A náci Németország 1939-től kezdve nagy lendülettel fogott hozzá a bekebelezett területek elnémetesítéséhez. 1939 és 1943 között Délkelet-Európából mintegy 700 ezer "népi németet" hoztak Németországba, elsősorban a kitelepített lengyelek és a meggyilkolt zsidók helyére.

A németséget Közép-Kelet-Európában a háború végén három csapás érte. Az előrenyomuló Vörös Hadsereg nemcsak súlyos atrocitásokat követett el, hanem különleges alakulatai összegyűjtötték és a százezer számra a Szovjetunióba hurcolták a munkaképes férfiakat és nőket. Az otthonukban maradt németeket a szovjet csapatok után érkező csehszlovák és lengyel és jugoszláv "rendfenntartó" egységek terrorizálták és késztették menekvésre. Az otthonukba a háború után visszatérő menekültekre és a még intakt német közösségekre Lengyelországban és Csehszlovákiában a nagyhatalmak által támogatott "szervezett" kitelepítés várt. Az elűzetés és kitelepítés következtében Közép-Kelet-Európában - Németországon kívül - csak Magyarországon és Romániában maradtak németek.

Magyarországon a németség kitelepítésének kérdése elsősorban nem elvi okokból, hanem gazdasági kényszerből merült fel. Az elveszett területekről érkező, mintegy 300 ezer menekült elhelyezését a magyar kormányzat a svábság kárára kívánta megvalósítani. A magyar kormány ezért 200-250 000 "fasiszta" német kitelepítéséhez kérte a nagyhatalmak jóváhagyását. Amikor a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetője 400-450 ezer német kiszállítását kezdeményezte, akkor a magyar kormány óvatos lavírozásba kezdett. Ezt konkrét nemzetpolitikai érdek is megkívánta, mivel a csehszlovák és a szovjet vezetés többször hangoztatta, hogy a felszámolásra ítélt felvidéki magyarság "befogadására" a magyarországi németség kitelepítésével kell helyet biztosítani.

A két és fél évig húzódó telepítések során mintegy 170 ezer sváb kényszerült elhagyni szülőföldjét. A svábság kitelepítésével az ország legeredményesebb mezőgazdasági termelőit, és iparosait vesztette el. Ezt a veszteséget azóta sem tudtuk kiheverni.
Képekben

Videótár

Bélyegmúzeum
Szelíd motorosok
Levegő, tér és repülés
A Titanic mentőcsóknakja
Múzeumok Majálisa 2012
Dankó Pista hegedűje
Átadták a kisnémedi Tájházat
Nefertiti Berlinben 1.
Qi Baichi Budapesten
Remekművek születésnapja: 100 éves a Puskin Múzeum