A 16. század folyamán, amikor a boncolási gyakorlatok megindulásával az emberi test anatómiájának tudományos színtű vizsgálata a hullát a tudomány tárgyává emelte, felmerült az igény a kutatások eredményeinek egzakt bemutatására, az anatómiai illusztrációk, demonstrációk művészi színvonalú kialakítására.

A halott test felépítése az élő test belső, rejtett megjelenési formájaként demonstrálódott, a külsőségektől megszabadított hulla által az élő ember belsejének titkai tárultak fel. A descriptív anatómiai leírások és legfőképpen azok vizuális ábrázolásai mögött valami több húzódik meg, hogysem csupán orvosi kutatási eredmények és megfigyelések leíró jellegű bemutatásaként értékelhetnénk őket. A szemléltető ábrák gyakran morális indíttatású többletjelentéssel bírnak, az ember és halál viszonyának egy sajátos aspektusát tükrözik, s így természetesen nem mentesek az érzelmi reakciókkal átitatott erkölcsnemesítő szándéktól sem.

A demonstrációs eszközök bemutatására sokszor a bonctermek, az anatómiai teátrumok falai közölt került sor, amelyek egykor az érdeklődő nagyközönség számára is nyitottak voltak, s egy sajátos múzeumi gyűjteménytípusként funkcionáltak. A misztikus és egyben kissé horrorisztikus, "morbid" gyűjtemények profán kuriózumként jelentek meg az egyszerű ember előtt, aki az emberi test megismerésével egy sajátos érzelmi, meditatív élmény részese lehetett. Belépett egy olyan világba, ahol az élet és a halál kérdése került előtérbe, s a preparátumok megszemlélése által a halál hatalmát hirdető birodalom pszichikai hatású morális "katarzisát" élhette át. Szinte beavatási szertartásként a természet rejtett titkaiba pillanthatott be a boncolás végignézése által, s ezek a hatások együttesen a theatrum anatomicumot nemcsak a tudomány, de a misztikum templomává is emelték.

A kiállítást megtekintő látogatók az orvosi szemléltető ábrák történetének legszebb darabjaival ismerkedhetnek meg tárlatunkon, s egyúttal szembesülhetnek azokkal a nagy kérdésekkel is, amelyeket minden gondolkodó ember feltett és feltesz magának ma is, amikor a tudomány és az élet misztikumának találkozási pontján tapogatózik.