Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.22. - 2019.02.22.
Debrecen
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2004.06.10. - 2004.07.04.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Pécsett élő festő és a Pécsett született, a 20. század magyar művészettörténetében magának jelentős helyet biztosító életmű első felének kiállítását a művész 75. születésnapja alkalmából rendezzük.

Lantos Ferenc festészete akár mediterránnak is mondható. A természet a kiindulópontja, a természet belső logikáját - és mesterét, Martyn Ferencet - követve fejlesztette ki természetelvű absztrakcióját, a racionális és organikus szemlélet különleges egyensúlyát, amivel a 20. századi magyar művészet egy sajátos útját - s egyúttal az európai rendszerelvű gondolkodást is - egyéni módon gazdagította-gazdagítja.

Kiállításunkon ennek a harmóniának születését és kibontakozását mutatjuk be fiatalkori, 1948-ból fennmaradt mappájával kezdve, ami tussal készült tájrajzait tartalmazza. Néhányuk gömbölyű, a részeket egymással összekapcsoló ívei már éppúgy sejtetik nemcsak az összefoglaló formaérzékenységet, de a természetben tapasztalható összefüggések képi megteremtésére irányuló festői érdeklődést is, amit más rajzain egészen másként: mozogni látszó, amorf formákkal valósított meg. Ekkoriban már készültek egészen absztrakt "tájak" is műhelyében: a nedves papírnak köszönhetően szétszálazó, amorf formákból. Ezekkel a lapokkal magát a festői eszköztárat is eszközből alkotótárssá léptette elő. Élet és mozgás a kör- és négyzetforma folytonos interferenciájával válik eggyé az azóta jellegzetessé vált lantosi művészetben.

Alkotómunkájának ezen kettősségére utal rendszeres részvétele a legkülönfélébb vidéki művésztelepeken (Mecseknádasd, Tokaj), ugyanakkor elvont műhely- és technikai kísérleteinek sora is (porcelán, zománc). Kibontakozásának dokumentumai az 50-es - 60-as évek főként balatoni tájai: a tájak redukciói, a természeti (körformák: nap, kavicsok) és mesterséges formák (vitorlások) elvonatkoztatásai, szigorúbb-konstruktívabb és oldottabb kompozíciói, melyek egyúttal (akvarellek lévén) tiszta és intenzív színvilágának forrásai. A szín megjelenési módjai: a mozgékony színpettyek és lendületes színsávok segítették saját színforma-nyelvének kialakulását, amint a tájak tükröződése vagy felülnézete a mindinkább autonómmá váló, szabadon benépesíthető képmezőét. Természet - látás - alkotás című köteteit és kiállításait a 70-es évekből - melyekben rendszerezte festői tudását a világról - 1977-ben a Magyar Nemzeti Galéria mutatta be. A rendszerek végtelen lehetőségeinek felfedezése azóta reprezentatív, az Ernst Múzeumban is csak részben bemutatott (1999) festménysorozatokban teljesedett ki.

Keserü Katalin