A kiállítás egy magángyűjtemény darabjain keresztül mutatja be a Széchényi család történetét 1649-től a második világháborúig.

Ezen belül kiemelt figyelmet kap Széchenyi István és munkássága, valamint egyik fő műve, a Lánchíd, melynek 180 éve tették le az alapkövét.

A Széchényi család évszázadokon keresztül kiemelkedő szerepet játszott hazánk történetében, fejlődésében. Széchényi György érsek alapozta meg Pázmány Péter pártfogoltjaként a család vagyonát, és számtalan kollégiumot, kolostort alapított, támogatott. A kiállításon megtekinthető korabeli festménye és kézzel festett, aranyozott címere. Széchényi Ferenc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, és a későbbi Országos Széchenyi Könyvtárat. Tőle, valamint feleségétől, Festetics Juliannától saját könyveikből szerepel egy-egy példány.

Fiuk, Széchenyi István tevékenysége indította el a magyar reformkort, nem véletlenük kapta Kossuth Lajostól a „Legnagyobb magyar” jelzőt. Számtalan festmény, metszet, szobor, érem jeleníti meg korabeli és későbbi ábrázolásait személyének, valamint munkásságának. Megtekinthető jó pár művének első kiadása, hagyatékából néhány könyv és irat, valamint egy 1860-as arany emlékérem, amelyből jelen pillanatban egy példányt ismerünk. A Lánchíd történetét képeken, tervrajzokon, képeslapokon követhetjük végig. Kiemelkedő jelentőségű még Pyrker László érsek akadémiai oklevele, melyet József Nádor mellett Széchenyi István írt alá alelnökként, valamint egy festett, aranyozott gyászcímer a legnagyobb magyar ravataláról.

Sokan kevésbé ismerik fiainak munkásságát, például Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazását, vagy Széchenyi Ödön úttörő hajóútját Pestről Párizsba, ahol Verne Gyula fogadta. De Ödön pasa alapította meg a magyar és a konstantinápolyi tűzoltóságot is. A család későbbi neves tagjaiból megjelenik a gyűjteményben Széchényi Miklós püspök, és Széchenyi Zsigmond vadászíró is.