A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új kiállítása Ligeti Lajos (1902-1987) munkássága és emléke előtt tiszteleg születésének 120. évfordulója alkalmából. Ligeti a magyar orientalisztika egyik legkiemelkedőbb alakja, munkássága megalapozta a magyar orientalisztika, többek között a mongolisztikai kutatások alapjait. Oktatói és tudományszervezői tevékenysége lenyűgöző, ugyanis Ligeti az ELTE Mongol- és Belső-Ázsiai Tanszék, valamint az MTA Keleti Gyűjtemény alapítója, ezen túl számos nemzetközi jelentőségű tudományos szakfolyóirat elindítása is a nevéhez fűződik.

A Hopp Múzeum megnyitása óta először dedikál önálló kiállítást a Mongol Gyűjteménynek. Az összegző jellegű tárlat a magyar mongolisztikai kutatások szellemi illetve anyagi örökségének minél teljesebb megjelentetésére vállalkozik, a kezdetekről, azaz Budenz József első, magyarul megjelent mongolisztikai témájú könyvétől (1888), az első magyar Mongóliában járt kutató, Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvészeti munkásságán át egészen napjainkig. A nomád életmódot, a mongol hagyományos műveltséget egy mongol jurta enteriőrjét idéző, bejárható installáció formájában ismerheti meg a látogató a hétköznapi élet tárgyai és berendezései – étkészletek, viseletek, ékszerek, játékok, hangszerek – segítségével.

A nomád mongol nép hitvilágát, eredeti vallását, a sámánizmust egy sámánkunyhó belseje, a mongol sámánviselet, sámán szertartás kellékeiként szolgáló tárgyak jelenítik meg. A Mongóliában évszázadok óta uralkodó vallásként jelenlévő buddhizmus világába a Cam-tánc kellékei, a fesztiválokon használt applikált thangkák és megforgatható imamalom révén jutunk el. Egy kolostor belsejébe érkezve képet kaphatunk a buddhista panteonról a Mongol Gyűjtemény kiemelkedő darabjain keresztül, valamint a szertartásokon használt tárgyak bemutatásával kerülhetünk közelebb ehhez a rejtélyes közeghez. Ezen túl izgalmas régészeti leleteket, első ízben közzé tett eredeti ásatási feljegyzéseket, valamint Ligeti Lajostól származó dokumentumokat is tanulmányozhatnak a látogatók.