Eseménynaptár
2021. december
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2021.12.07. - 2021.12.07.
Szécsény
2021.12.07. - 2021.12.07.
Budapest
2021.12.05. - 2021.12.05.
Budapest
2021.12.05. - 2021.12.05.
Budapest
2021.12.05. - 2021.12.05.
Budapest
2021.12.05. - 2021.12.05.
Tatabánya
2021.12.05. - 2021.12.05.
Eger
2021.12.04. - 2021.12.04.
Veszprém
2021.12.04. - 2021.12.04.
Gyula
2021.12.04. - 2021.12.04.
Budapest
2021.12.03. - 2022.05.01.
Budapest
2021.12.02. - 2022.12.31.
Budapest
2021.12.01. - 2022.01.16.
Budapest
2021.11.26. - 2021.12.26.
Salgótarján
2021.11.25. - 2022.01.22.
Budapest
2021.11.25. - 2021.12.25.
Salgótarján
2021.11.25. - 2022.01.29.
Budapest
2021.11.24. - 2023.01.27.
Hódmezővásárhely
2021.11.22. - 2021.12.22.
Budapest
2021.11.21. - 2022.04.03.
Budapest
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
2021.10.16. - 2021.11.21.
időszaki kiállítás, képzőművészet, rendszerváltás, szobrászat, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
2000 HUF
Belépő diákoknak
1000 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1000 HUF
Belépő családoknak
2200 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(20 főig)
7000 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(21-35 fő)
9500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(20 főig)
14000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(21-35 fő)
18000 HUF
Audio guide
1200 HUF
Fotó
1000 HUF
Az Osztapenko maradhat? - Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990-1993 című kiállítás korabeli fotódokumentáció segítségével a Fővárosi Önkormányzat által elrendelt, és a Budapest Galéria által szervezett szoboráthelyezésekről ad vázlatos áttekintést.
Osztapenko maradhat?
A képanyag a Fővárosi Levéltárból származik, amely az akkoriban zajló eseményeket kezdeményező módon, saját fotósaival dokumentálta, s így jelentős tényanyagot rögzített képeken is. A képválogatás Csiffáry Gabriella történész-levéltáros (BFL) és Szöllőssy Ágnes művészettörténész (Budapest Galéria) munkája.

A kommunista korszak köztéri politikai emlékműveinek sorsa érthető módon a rendszerváltás éveinek egyik közérdeklődésre számot tartó témája volt. A szovjet uralmat és annak magyarországi mitológiáját megjelenítő, szovjet mintára – és utasításra – kezelt hatalmi reprezentáció fontos eszköze volt a települések köztereit uraló politikai emlékmű a szovjet érdekszféra minden országában. Amikor az 1980-as évek vége felé, a puhuló diktatúrában már nyíltan is meg lehetett kérdőjelezni a Kádár-rendszer korábban tabu témáit, mint a szovjet megszállás, az 1956-os forradalom, az MSZMP vezető szerepe, akkor a köztéri politikai emlékművek eltávolítása is elérhető közelségbe került. Az 1980-as évek végén már spontán és szervezett szoborbontások egyaránt előfordultak, az első szabad országgyűlési és önkormányzati választások után pedig a sokasodó bontási és áthelyezési igények nyomán az önkormányzatoknak reagálniuk kellett.

A Fővárosi Közgyűlés 1991. december 5-én arra a korábban példátlan megoldásra jutott, hogy a lebontandó művek elhelyezésére szoborparkot létesít. Erre a célra a XXII. kerületi önkormányzat a Tétényi fennsíkon, a 7-es főút mentén (Balatoni út-Szabadkai u.) ajánlott fel területet. Az építészeti tervpályázat eredményeként, Eleőd Ákos építész tervei szerint felépített szoborpark 1993. június 27-én nyílt meg, a Memento Park néven ma is látogatható muzeális emlékhelyen. Ma, harminc év távlatából elmondhatjuk, hogy a budapesti megoldás nemzetközi téren is példa értékűen kulturált, toleráns és higgadt volt, amikor az emlékezés bátorságát választotta az indulat sugallta szobordöntés helyett.