Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.22. - 2021.04.22.
Szentendre
2021.04.16. - 2021.04.16.
Budapest
2021.04.16. - 2021.04.16.
Tata
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.04.02. - 2021.04.02.
Kápolnásnyék
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.25. - 2021.03.25.
Szentendre
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2021.04.09. - 2021.12.31.
időszaki kiállítás, történelem, Trianon, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
2000 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt + max. 3 gyermek részére)
4000 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés
(Munkácsy-trilógia + MODEM)
3000 HUF
/ csoport
Juhász Gyula sorait vezérfonalként használva emlékezett 2020-ban a trianoni békeszerződés centenáriumi évfordulójára a Déri Múzeum egy virtuális kiállítással. A múzeum új HATÁR-SORSOK című időszaki kiállítása az online tárlatot kiegészítve eleveníti fel a történéseket és mutatja be Trianon széles körű hatását. A tárlat a közismert változások mellett a kevésbé ismert vagy részben elfelejtett eseményekre is szeretné felhívni a figyelmet.
Határ-sorsok
Az első világháború és az azt lezáró békerendszer részeként a trianoni béke súlyosan érintette Magyarországot. Elveszítette területének csaknem kétharmadát és lakosságának nagy részét. Mindez jelentős nyomot hagyott a magyar társadalom életében, amely nem tudott megbékélni a veszteségekkel. A két világháború közötti Magyarországon napirenden volt a revízió kérdése, az irredentizmus áthatotta a mindennapokat, a gondolkodást és a művészetet. A második világháborút követően azonban a kommunista politikai és eszmerendszer tiltotta a trianoni emlékezetet és diskurzust, sőt megsemmisítésre ítélte annak szellemi és tárgyi emlékeit. Trianonról szabadon beszélni, alkotni csak a rendszerváltás után lehetett ismét, az 1990-es évektől kezdve.

A kiállítás a „boldog békeidők” világának felelevenítésétől kezdve a területi visszacsatolások koráig kíséri végig a magyar határok változását és sorsok alakulását, azaz a társadalmat ért hatásokat. Tárgyak, dokumentumok, korabeli fotó- és filmfelvételek, valamint visszaemlékezések segítenek felidézni a trianoni és az azt követő eseményeket, átadni a korszak emberének érzéseit, fájdalmát. Ennek megfelelően a kiállítás egyszerre kíván ismereteket átadni, és a látogatók érzelmeire hatni.


A boldog békeidők

A „boldog békeidők” korát a fürdőhelyek tárgyai, az uralkodói kultusz emléktárgyai jelenítik meg a Hatsek Ignác által szerkesztett atlasz vármegye térképmellékletek mellett. Ez utóbbiakhoz főként néprajzi tárgyakat rendeltünk, látványtárszerűen bemutatva a korszak gazdag kultúráját. Külön idézzük fel a békekonferenciától békekötésig terjedő időszakot dokumentumok és archív felvételek segítségével. Az Apponyi beszéd részletei is feltűnnek, amelyek kiemelt részeit különböző időszakból származó térképek támasztják alá.

A kiállítás egyik legszemélyesebb része a menekültek világát bemutató egység. Négy menekült sors elevenedik meg a kihelyezett dokumentumok és tárgyak segítségével, valamint egy riport révén a nyulasi telep egykori barakklakásai is megjelennek, ahová a menekülteket szállásolták el 1920 őszétől.

A veszteségek és a menekültek világa mellett az irredenta kultusz szintén helyet kapott a kiállításban, hiszen a revizionizmus és irredentizmus szellemében készült a szellemi és tárgyi termékek nagy része. Az irredenta elemek megjelenésével a gyászos, komor hangulat egyszerre erősödött és „oldódott”, a mindennapok, a korabeli szokások, tárgyak átalakultak, új tartalommal, jelentéssel bővültek, amelyek mind a revízió követelésével, az igazságtalanság hangoztatásával és kifejezésével függtek össze. Az irredenta kultusszal szorosan összekapcsolódott a nemzeti jelleg hangsúlyozása, az öltözékben például magyaros díszítések, elemek jelentek meg. A kiállított tárgyak között megtaláljuk a mindennapi használati tárgyakat és a személyes elemeket is.


Debrecen és Trianon

A galérián Debrecen történetét mutatjuk be a két világháború között. A várost az első világháborús veszteségek mellett a román megszállás is sújtotta. Mindez, és a trianoni rendelkezések megviselték, azonban a kezdeti bizonytalanságok és megtorpanások után, közel egy évtized alatt a régió központjává vált a város. Köszönhette mindezt új földrajzi helyzetének, Déri Frigyes nagylelkű felajánlásának és a klebelsbergi politikának, amelyekhez a városi vezetés hozzájárulása is nélkülözhetetlen volt. A hatalmas installáció tablóként kíséri végig Debrecen első világháború utáni sorsát, fejlődését, amely nem feledkezett meg soha Trianon szomorú emlékéről, egyesületei és emlékművei révén fenntartotta a revízió szellemét. Debrecen két világháború közötti életéből megismerhetjük az Egyetem és a Déri Múzeum történetét, betekintést kapunk az egyesületi életbe. Végigkísérhetjük hogyan jelent meg a revíziós gondolat a városi életben, valamint a virtuális kiállításban bemutatott Magyar Fájdalom Szobra sorsát is feleleveníthetjük.

A kiállítás hangulatát fokozza a sajátos installációs elemek használata, valamint az egykori nagyváradi menekült hivatalnok, Osváth Jenő naplójából kiemelt részletek, amelyek a kiállítás több pontján felbukkannak. Ezek az idézetek egyszerre magyarázzák az eseményeket, és közvetítik egy kortárs érzéseit és gondolatait.