A kiállítás már nem tekinthető meg.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló „Pesti Srácok Hangjai” művészeti installáció Szirmay Zsanett koncepciója alapján, korabeli fotók felhasználásával állít emléket az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak.
Szirmay Zsanett Nyolc Forradalmár portréját dolgozta fel és az egyedi hangvételű installációk révén azt vizsgálta, vajon hogyan hangzik egy arcból kirajzolódó dallam.
A forradalmi portrék élettörténeteit kutatva, az alábbi nevekből készítette el portré - és zenei transzformációit:
Angyal István
Dr. Brusznyai Árpád
Dudás József
Iván-Kovács László
Mansfeld Péter
Pongrátz Gergely
Szabó János
Tóth Ilona
Szirmay Zsanett a Soundweaving projekt elvét követve készítette el a Pesti Srácok és Forradalmárok pixelizált portréit, melyek lézervágott acéltáblák formájában jelennek meg. A pixeles arc alkalmas arra, hogy a Soundweaving algoritmusát kövesse, melyben egy egység egy hang a lyukszalagon, tehát dallammá formálható az arc.
A Soundweaving projekt lényege a lyukkártyás zengőfésűs zenelejátszóra átírt, a magyar népi hímzésekből ismert, tradicionális keresztszemes minta és annak hangi leképzése. A lyukszalag jelen esetben a kotta. A hímzések a transzformáció során lézervágott textilekké alakultak, a keresztszemes minták pedig dallammá. A Soundweaving minden érzékszervre egyszerre hat és interakcióra invitál.
A zenei transzformációt Vikukel Dániel zeneszerző, zongorista alakította hangzó arcokká és egy speciális zeneszerkezet a zengőfésűs zenelejátszó szólaltja meg a portrék dallamait.
A lézervágott acéltáblákon elhelyezkedő portrék áttört mintát képeznek, így teret adnak az árnyjátéknak is, megfelelő megvilágítással. Ezáltal plasztikussá formálja a sík fémlemezt, mely hatására megelevenednek, élővé válnak az elfeledett arcok.
Az acéltáblákon megjelenő portrék egymás mögött „katonasorban”sorakoznak, utalva a kivégzésre várók megrendítő soraira. Az áttört lyukak perforációi reflektálnak az 1956-os forradalom idején kilyukasztott magyar zászlóra és az épületekben hagyott golyónyomokra.
A nyolc dallamot a látogató szólaltja meg a kézi hajtókar segítségével.
Közreműködők:
Szirmay Zsanett - iparművész
Somogyi Éva - grafikusművész
Vikukel Dániel – zeneszerző, zongorista
Halmy Kund – történész
Fövényi Sándor - látványterv
Twinsbroadcast Kft – Székely Tibor és Melczer Ádám - fémlézervágás
Erdélyi János - installáció
A portrék alatti szövegek:Tóth Ilona
1932-1957
Szigorló orvos. A szabadságharc alatt a Péterfy Sándor utcai kórházban teljesített szolgálatot. A forradalom alatti tetteiért koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték. Emléke a magyar történelem hősi nőalakjai közé emelkedett.
Mansfeld Péter
1941-1959
Vasesztergályos tanuló. A forradalmat követő megtorlás legfiatalabb áldozata, 18 éves korában végezték ki. Az utolsó pillanatig dacolt hóhéraival. Személye egybeforrott a magyar szabadságért végsőkig harcoló fiatal hős alakjával.
Pongrátz Gergely
1932-2005
Agronómus. 1956. november 1. után a Corvin-köz főparancsnoka. Kérlelhetetlen, meg nem alkuvó forradalmi vezető. A szabadságharc minden pillanatában a magyarság szent ügyéért, a szabadságért és a függetlenségért küzdött.
Angyal István
1928-1958
Építésvezető. A Tűzoltó utcai felkelőcsoport parancsnoka. Auschwitz túlélője. Önmagát kommunistaként határozta meg, mégis a szovjet csapatok kivonásáért, a magyar önrendelkezésért harcolt töretlenül, kivégzéséig.
Dr. Brusznyai Árpád
1924-1958
Középiskolai tanár. A forradalom alatt veszprémi diákjaiból forradalmi csoportot szervezett, de soha nem engedte őket fegyveres harc közelébe. Mérsékelten, békülékenyen lépett fel. Ennek ellenére halálra ítélték és kivégezték.
Iván-Kovács László
1930-1957
Bányász, adminisztrátor. 1956. november 1. előtt a Corvin köz főparancsnoka. Megegyezést kereső, humánus forradalmár volt, a tárgyalásos megoldás híve, de a kádári hatalom nem kegyelmezett, halálra ítélték és kivégezték.
Szabó János
1897-1957
Gépkocsivezető. A Széna téri felkelőcsoport parancsnoka, a legendás „Szabó bácsi”. Fegyvereseivel a legvégsőkig kitartott, halált megvető bátorsággal küzdő forradalmár volt, nem kerülhette el a kádári hatalom bosszúját. Kivégezték.
Dudás József
1912-1957
Lakatos, műszaki tanácsadó. Ambiciózus és önálló politikai elképzelésekkel bíró forradalmi vezető. Embereivel elfoglalta a Szabad Nép székházat és forradalmi sajtót nyomtatott. A szabadságharc bukása után Újpesten szervezte az ellenállást. Kivégezték.