Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcnak mindig van aktuális, egy-egy kisebb közösség számára is jól értelmezhető mondanivalója. A tárlaton egykorvolt füredi emberek kézírását, a korabeli emberek által használt tárgyakat mutatjuk be. A kiállítás főcíméül egy helyben született dokumentumból, az egyik füredi nemzetőr-összeírásból származó idézetet választottunk.

Ez egy részmondat, mégpedig eredeti, akkori leírásmódban: „A Hon Szerelem édes vonzalma buzdít…”. Ebben mindaz benne foglaltatik, amit a kiállítás üzen. A kiállítás időpontja március 15-höz kötődik, időtartama pontosan az év azon időszakára terjed, amikor a forradalom és szabadságharc számos politikai és katonai vezetője megjelent egykor a városban, 1849 tavaszán. Az első terem a forradalom kezdete és a helyi társadalomra gyakorolt legfontosabb hatása: a jobbágyfelszabadítás, a szabadságjogok kiterjesztése, illetve a nemzeti őrsereg felállítása.

Ez a tematikai egység áthúzódik a második terembe. Ott valójában a tényleges harcokba átmenő változásokról, a szabadságharc kibontakozásáról esik szó. Az egyenruhák, a fegyverek között sajtótermékek mutatják be ezt a folyamatot, amely azzal zárul, hogy a fegyveres harc következményei immár a város lakosságát is érintik. A harmadik teremben az események csúcspontját, 1849 tavaszát idézzük fel. Majd a szabadságharc leverését, az azt követő elnyomás egy-egy apró, de helyi, unikális dokumentumokkal bemutatott mozzanatát érzékeltetjük. Legvégül a hősies és tragikus napok felidézésének kései emlékei tűnnek fel.

A kiállítás Megyeri Ferenc tiszafüredi műkincsgyűjtő fegyver- és műtárgy-gyűjteményére, illetve a Kiss Pál Múzeum saját dokumentumaira épült. A múzeumi gyűjteményből eredeti kéziratokat, nyomtatott könyveket, hírlapokat, kiáltványokat mutatunk be. A tiszafüredi nemzetőrök névsora a korabeli helybeli lakosok elkötelezettségét, a hírlapok a sajtószabadság beköszöntését, a jobbágyfelszabadítás alapjául szolgáló földkönyv az új világ eljövetelét jelzi. Látható még Kossuth Lajos egyik rendeletének fogalmazványa is. Érdekességként bemutatjuk azt a kárvallási jegyzéket is, amelyet a cári orosz csapatok átvonulása utáni pusztítás nyomán állítottak össze a fürediek, a kártérítés reményében.

A tárlatot Megyeri Ferenc tiszafüredi régiséggyűjtő kölcsön adott műkincsei teszik még eredetibbé. A különböző típusú szúró- és vágófegyverekben az egyes változatok mellett az is érdekes, hogy ezeket mind a magyar, mind pedig a császári oldal katonái használták. A kiállításban többek között XVIII. századi szablya, 1803 M szablya, 1811 M szablya, 1824 M szablya, 1824 M pallos, 1827 M törzs- és főtiszti szablya, 1836 M gyalogsági szablya, 1837 M gyalogsági tiszti szablya, 1838 M szablya, 1845 M szablya, jurátus szablya, bécsi légiós tőr és 1850 M pallos látható. A katonai viseletek közül a korabeli egyenruhák néhány darabja mellett a Coburg-huszár és a Bocskai-huszár komplett viselete is tanulmányozható. Egy igen szép füredi típusú fanyerget is láthatunk. A különböző olajfestmények, nyomatok a forradalom és szabadságharc egy-egy ismert személyiségét vagy elképzelt jelenetét elevenítik meg.