Páratlan értékű, a 16-19. század műremekeit felvonultató tárlat várja a Tavaszi Fesztivál látogatóit a Tatabányai Múzeumban. A debreceni Déri Múzeum történeti és képzőművészeti szempontból is kiemelkedő Szomolányi-gyűjteménye március 20-tól június 7-ig látható a múzeum aulájában.

A Déri Múzeum egyik legjelentősebb gyűjteménye érkezik tavasszal Tatabányára, amely iparművészeti és képzőművészeti tárgyakat foglal magába. A legnagyobb egységet a 16-19. század között készült ötvöstárgyak adják, melyek olyan európai ötvösművészeti központok műhelyeiben készültek, mint Augsburg, Nürnberg, Bécs, vagy éppen Erdély és a Felvidék. Emellett jelentős számú szelence, miniatűr, hordozható óra és keleti szőnyeg is megtekinthető lesz a tárlaton.

A gyűjtőt, Szomolányi Elemért (1909-1992) elvarázsolta az ipar- és képzőművészeti remekművek szépsége. A II. világháború után kezdte el tudatosan alakítani kollekcióját. Szorgalmas kutatómunkát végzett: nem csak magyar aukciókon vett részt, hanem a fontosabb külföldi (például bécsi) árveréseket is figyelemmel követte. Tevékenysége nemzetközileg is jegyzett gyűjtővé tette. Pénzt és fáradtságot nem kímélve, lenyűgöző gazdagságú műtárgygyűjteményt hozott létre, amit végakaratának megfelelően a Déri Múzeum őriz.

A kiállítást Kisné Cseh Julianna (Tatabányai Múzeum) és Kovács József Dénes (Déri Múzeum) rendezte. A Műtárgyvarázs ünnepélyes megnyitójára március 20-án, 17 órakor kerül sor a Tatabányai Múzeumban. A kiállítást Turainé John Katalin, Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármestere és P. Szalay Emőke, történész-etnográfus nyitja meg a nagyközönség előtt.

Nautilus serleg, Bécs, XVII.sz.

A „Nautilus serlegek" a barokk művészet talán legpompásabb és legextravagánsabb műremekei voltak. Központi elemüket a nautilus-kagylók képezték, amelyet dúsan díszített aranyozott ezüstbe foglaltak. Elterjedésüket a Kelet-Indiai Társaságoknak köszönhették, ugyanis a kereskedők nagy számban szállítottak Európába olyan tengeri kagylókat, amelyeket később az ötvösök felhasználtak alkotásaikhoz. Mivel ebben a kereskedelemben jelentős részt vállaltak a holland és német (Hanza) kikötők, nem meglepő, hogy a Nautilus serlegek elsősorban német nyelvű területeken terjedtek el.