|
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
E-mail: btm@mail.btm.hu
Nyitva tartás: K-V 10-18
|
Belépő felnőtteknek
|
2000 HUF
|
|
Belépő diákoknak
|
1000 HUF
|
|
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
|
500 HUF
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
1000 HUF
|
|
Belépő családoknak
|
2200 HUF
|
/ család
|
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(20 főig)
|
7000 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(21-35 fő)
|
9500 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(20 főig)
|
14000 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(21-35 fő)
|
18000 HUF
|
|
Audio guide
|
1200 HUF
|
|
Fotó
|
1000 HUF
|
Öt műtárgy – öt történet: széteséstől megmentett vászon, megtisztított, megújított felületek, előkerült szignók és bútorokba fúródott repeszdarabok...
A BTM Vármúzeuma legújabb időszaki kiállításán öt kiemelkedő műkincse megújulásának történetét mutatja be. Hogyan szépült meg II. Lipót császár képmása, miközben előbukkant a festő szignója? Hogyan tárult fel Andrea Pozzo (1642-1709) festménye a megtisztítás, ráfestés eltávolítása után? Milyen beavatkozásra volt szüksége a budai királyi palotából származó, 1900 körüli kisasztalnak? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre ad választ az új kiállítás.
Megtekinthető a tárlaton a Rómában és Bécsben elismert freskófestőként is dolgozó kiváló észak-itáliai jezsuita építész, Andrea Pozzo (1642-1709) alkotta, a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom egyik kápolnájában egykor Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) tiszteletére állított oltár 1709-ben készült festménye. Buda visszafoglalását (1686) követően a gótikus, majd a török hódoltság idején dzsámivá alakított templomot a jezsuiták kapták meg, és gazdag barokk berendezéssel látták el. Így kaphatott a jezsuita művész megbízást ezen alkotás elkészítésére. Xavéri Szent Ferenc jezsuita szerzetesként India és Japán hittérítője volt. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor Xavéri Szent Ferenc Neachile-t, indiai királynét kereszteli meg.
A kiállításon bemutatásra kerül Johann Georg Weikert (1743/1745?–1799): II. Lipót (1747–1792) király a Szent István Rend nagymesteri ornátusában (1793) című festménye is. A festményrestaurátorok megszabadították a kép felületét a vastag, szennyezett, besárgult lakkrétegtől, így került elő a festő Weikert jelzése annak a díszes asztalnak az élére festve, amelyre a császár támaszkodik a képen.
Tárlatunkon más bútorok mellett látható egy 1900 körüli kisasztal is a budai királyi palotából. A kisasztal valószínűleg virágedény- vagy vázatartó lehetett, amelyet Thék Endre gyára készített a palota művezetésével egyeztetett rajzok alapján. Az asztalka a II. világháborúban a palotában megsérült, fájába több repeszdarab fúródott. A bútor ezután hivatali használatba került. A restaurátornak más, kisebb sérüléseket, hiányokat, a tárgy használatából származó elszíneződéseket is helyre kellett hoznia.
A kiállítást rendezte:
Simon Magdolna művészettörténész a Fővárosi Képtár igazgatóhelyettese
Vecsey Ádám DLA főrestaurátor, a Műtárgyvédelmi osztály vezetője