Különleges 122 éves egysínű, működőképes villamos modellel is emlékezik a Közlekedési Múzeum a budapesti villamosközlekedés megindulásának 125. évfordulójára. A tárlat a dualizmus technikatörténetét bemutató Szabad a pálya című tárlat részeként, annak újabb szakaszaként nyílt meg. A látogatók a kiállításban megismerhetik a Budapesti rendszernek nevezett alsóvezetékes áramellátó rendszert, a villamosok fejlődését, az első HÉV szerelvényeket.

1887. november 28-án, hétfőn, délután fél háromkor indult el a Nyugati pályaudvar elől az első villamos Budapesten. Ezt megelőzően, augusztus 7-én a Közvágóhídtól helyiérdekű (HÉV) - gőzvontatású - szerelvény indult Soroksár felé, ezzel Budapesten beköszöntött a géperejű városi közlekedés korszaka. A villamos hamar elterjedt, és 1898-ra ki is szorította a lóvasutakat, azok pályáját is villamos rendszerre építették át. A fővárosban két társaság is üzemeltetett villamosokat, mindegyik kiépítette a - sokszor párhuzamos - saját hálózatát.

A századfordulóra már villamos járt több belvárosi szűk utcában is, mint például a Veress Pálné, vagy a Papnövelde utcákban. Annak érdekében, hogy ezeken a szűk helyeken biztonságosan lehessen közúti vasutat építeni, számos terv született. Ezeknek műszakilag egyik legérdekesebb példája a Zipernowsky Károly által jegyzett Függőleges nyomú vasút, azaz az egysínű, alsóvezetékes villamos terve. A szabadalmi dokumentációk kiegészítéseként 1890-ben a GANZ gyárban elkészült a tervezett villamos kb. M=1:5 méretarányú működőképes modellje és egy 10 méteres pályaszakasza.

A 125 éves évfordulóra ezt a különleges modellt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum restaurátorai felújították. A működőképes Zipernowsky vasút műtárgy és a műszaki megoldásai (a motor, az áramellátás) több mint 120 évesek; ezért csak alkalmanként, előre meghirdetett időpontban indítjuk be. A működő modellről filmfelvétel készült, amely a kiállítás alatt folyamatosan látható.