A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály nevű határrészen, a Somota nevű mesterséges halmon 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai közösen végeztek feltárást kb. 600 m²-es területen. Ez volt a magyarországi régészet történetében az addigi legnagyobb alapterületű, réteges szerkezetű őskori telepfeltárás.

A régészeti lelőhely már ismert volt mind a magyar, mind pedig a nemzetközi kutatók előtt az 1930-as években itt végzett angol-magyar szondázó ásatás eredményei alapján. Az újkőkor késői időszakából (Kr. e. 4900-4400) ismert "Tisza-Herpály-Csőszhalom kultúrkomplexum" egyik névadó lelőhelyének számított.

A lelőhely leletanyaga alapján rekonstruálható újkőkori világ bemutatására vállalkoztak a Bihari Múzeum 2011-ben átadott oktatóterének régészeti kiállítási részlegének rendezői. A herpályi leletek mellett a tárlaton megtekinthető az újkőkorban már letelepült életmódot folytató ember házának 1:2 arányú rekonstrukciója, egy élethű bábu segítségével mutatják be a gabonaőrlés folyamatát, valamint filmen nyomon követhető, hogyan is készülhetett 6500 évvel ezelőtt az agyagedény és a kőbalta.

Az oktatótér kiállítási egysége "A Bihari Múzeum többfunkciós oktatóterének és múzeumi informatikai pontjainak kialakítása" című TIOP 1.2.2.-09/1-2010-0021. azonosító számú pályázat keretében készült el.