Az I. világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség Csonka Bihar Vármegye székhelye lett. 1922-től nagyarányú fejlesztések következtek: villamosítás, iskola, útépítések, valamint ekkor épült a Vármegyeháza, a Honvédlaktanya, s a Tisztviselő-telep is.

A kiállítás Szűcs Sándor munkáit, rajzait felhasználva egy letűnt világot mutat be. A látogató megismerkedhet a pákászok életével, a pákász tanyával, a bodonhajóval, a halfogó eszközökkel, a vízivilág legfontosabb növényeivel, azok felhasználási módjaival, valamint néhány érdekes állattal, melyek közül néhánynak a hangja is hallható a háttérben.

A hagyományos paraszti élet mozzanataiból a női munkákat állítja középpontba a kiállítás. A munkák közül kiemelkedik a kender feldolgozása, amelynek szinte minden mozzanatát a nők végezték.

A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály nevű határrészen, a Somota nevű mesterséges halmon 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai közösen végeztek feltárást kb. 600 m²-es területen. Ez volt a magyarországi régészet történetében az addigi legnagyobb alapterületű, réteges szerkezetű őskori telepfeltárás.