A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály nevű határrészen, a Somota nevű mesterséges halmon 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai közösen végeztek feltárást kb. 600 m²-es területen. Ez volt a magyarországi régészet történetében az addigi legnagyobb alapterületű, réteges szerkezetű őskori telepfeltárás.

Tardy György (1862-1949) földbirtokos a két világháború közötti Berettyóújfalu közéletének jeles személyisége volt. Műegyetemi tanulmányai után hazatért szülőfalujába gazdálkodni. Saját kezűleg faragott, festett bútoraival számos kiállításon díjat nyert. 1937-ben helytörténeti munkát jelentetett meg Berettyóújfalu keletkezése, története és fejlődése címmel.

A hagyományos paraszti élet mozzanataiból a női munkákat állítja középpontba a kiállítás. A munkák közül kiemelkedik a kender feldolgozása, amelynek szinte minden mozzanatát a nők végezték.

A tárlat előterében két magyar hadilobogó (a Bocskai és a szűzmáriás) rekonstrukciója látható, valamint térképeken ábrázoltuk, hogy a bihari katonák az elmúlt évszázadok harcai során, különböző csapataikban hova, merre jutottak el Európában. A kiállítás megtekintése közben az 1930-40-es évekből való korabeli katonanóták, indulók hallhatók.