A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak.

Az apátsági szőlőterület művelésileg Szántódpusztához tartozott. A Kőhegy L alakú présházában nyert borokat a pusztai hatalmas, Kettős T alakú pincékben érlelték. A présházból csak az apátsági címert tudjuk bemutatni, az épületet lebontották.

A kiállítás képet ad az uradalmi és a paraszti szőlőkultúráról a XIX. Század fordulóján. Bemutatja az eszközkészletet, az egyes jellegzetes szőlőfajtákat, valamint a paraszti pincék típusait és azok berendezését.