Helytörténeti kiállításunk rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről találtunk egy 1930 körül készült fotográfiát, amely két legfontosabb főútvonala, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződését ábrázolja, itt egy útjelző tábla mutatta a többi elődközség, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy továbbá Budapest irányát.

Ennek az iránymutatónak a makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik község történetét mutatjuk be, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével. Különösen indokolt ez a rendezőelv azért is, mert a XVII. kerületnek ma itt van a közigazgatási, közlekedési és részben az üzleti központja - önkormányzat, bankok, piac, autóbuszvégállomás - és ez az a hely, amelyet ma minden kerületi polgár ismer.

Érdekes látniuk a régi fényképen a parasztházakat a mai tízemeletes panelek és a közintézmények helyén. Mivel pedig mindegyik településnek igen korán volt vasútállomása - sőt, a Rákoscsaba településhez tartozó jelentős részegységek Rákoskert és Rákoscsaba-Újtelep is rendelkeztek önálló megállóval -, ezek felirata helyettesíti a nevek kiírását és segíti a kiállítás egységének létrejöttét. A bemutatott időszak határait az 1267-ben átírt 1067-es oklevél másolata és a huszadik századi filmhíradók 1960-as években felvett, monitoron követhető filmkockái adják.

Az egyes települések esetében igyekeztünk egy-egy témát kiemelten bemutatni. Pl.: Zenei élet Rákoshegyen (itt élt többek között Bartók Béla, itt született Kacsóh Pongrác Háry Jánosa, stb.); Sportélet Rákosligeten vagy Iparosok, kereskedők Rákoskeresztúron.