Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.10. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.10. - 2020.08.11.
Fehérvárcsurgó
2020.08.10. - 2020.08.12.
Eger
2020.08.10. - 2020.08.14.
Debrecen
2020.08.10. - 2020.08.14.
Szentendre
2020.08.10. - 2020.08.14.
Veszprém
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
2020.07.15. - 2020.08.04.
Herend
Széchenyi István Emlékmúzeum - Nagycenk
A múzeum épülete
Cím: 9485, Nagycenk Kiscenki u. 3.
Telefonszám: (99) 360-023
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K-V 10-17
IV.1-IX.30.: K-V 10-18
állandó kiállítás, hírességek, Széchenyi István
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
/ fő
Az első szoba a Széchenyi család történetét mutatja be. A vagyonszerző, és ezzel a család felemelkedését biztosító Széchenyi György esztergomi érsek egészalakos képe mellett látható még itt a nemzetség leszármazási táblája, birtokainak elhelyezkedését ábrázoló térkép, valamint a XVII. századi fából faragott grófi címer.
Részlet a kiállításból
A barokk szobabelső, és a falon Széchenyi Fanni rajzai, a Széchenyi István könyvtárából származó szakkönyvek a korabeli életmódra, Széchenyi gazdasági eszmerendszerének kialakulására, a Sopron megyei falvak XIX. századi pecsétnyomói a család gazdagságára engednek következtetni.

Az egyik szobában Széchenyi István ifjúkori életéről nyerhetünk képet. A bécsi szülőház, a Széchenyit keleti utazásán illetve a lipcsei csata idején ábrázoló képek mellett a tárlókban a Magyar Tudományos Akadémia megalapításával kapcsolatos dokumentumok mutatják be Széchenyi eszmerendszerének kialakulását.

A kastély egykori fogadóterme, a sala terrena eredeti berendezéséből a kőmozaik padló és a márványkandalló maradtak ránk. A bútorzat és a növények próbálják megidézni azt a kort, amikor neves vendégek keresték fel a családot.

A következő, empire stílusú szobabelsőből, amely egy közeli főúri kastélyból származik, következtethetünk arra, hogy Széchenyi milyen körülmények között dolgozhatott: milyen körülmények között születhettek azok a művek, amelyeknek első kiadású példányait a tárlókban láthatjuk. Közülük is kiemelkedik a "Hitel", a "Világ" és a "Stádium", amelyek Széchenyi eszmerendszerének az összefoglalását adják.

1848-ban Széchenyi közlekedési és közmunkaügyi miniszterként részt vett a Batthyány-kormány munkájában. Miniszteri dolgozószobájának berendezése látható a teremben, minisztériumának dokumentumai pedig a tárlóban. Ugyanitt olvashatjuk a Jelenkornak azt a számát, amelyben Almási Balogh Pál, Széchenyi orvosa leírja az elborult elméjű gróf Döblingbe szállítását.

A döblingi évek alatt Széchenyi állapota annyira javult, hogy gazdasági ügyei mellett, politikai tevékenységet is folytatott. Itt írja a híres "Blick"-et, amelyet 1859-ben névtelenül jelentetett meg Londonban. Személyes sorsában tragikus fordulatot hozott e könyv megjelenése. A könyv miatti zaklatások kergették az öngyilkosságba. Temetésének és a halála utáni gyásznak az emlékei a tárlókban láthatók.