Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Széchenyi István Emlékmúzeum - Nagycenk
A múzeum épülete
Cím: 9485, Nagycenk Kiscenki u. 3.
Telefonszám: (99) 360-023
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K-V 10-17
IV.1-IX.30.: K-V 10-18
állandó kiállítás, hírességek, Széchenyi István
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
/ fő
Az első szoba a Széchenyi család történetét mutatja be. A vagyonszerző, és ezzel a család felemelkedését biztosító Széchenyi György esztergomi érsek egészalakos képe mellett látható még itt a nemzetség leszármazási táblája, birtokainak elhelyezkedését ábrázoló térkép, valamint a XVII. századi fából faragott grófi címer.

A barokk szobabelső, és a falon Széchenyi Fanni rajzai, a Széchenyi István könyvtárából származó szakkönyvek a korabeli életmódra, Széchenyi gazdasági eszmerendszerének kialakulására, a Sopron megyei falvak XIX. századi pecsétnyomói a család gazdagságára engednek következtetni.

Az egyik szobában Széchenyi István ifjúkori életéről nyerhetünk képet. A bécsi szülőház, a Széchenyit keleti utazásán illetve a lipcsei csata idején ábrázoló képek mellett a tárlókban a Magyar Tudományos Akadémia megalapításával kapcsolatos dokumentumok mutatják be Széchenyi eszmerendszerének kialakulását.

A kastély egykori fogadóterme, a sala terrena eredeti berendezéséből a kőmozaik padló és a márványkandalló maradtak ránk. A bútorzat és a növények próbálják megidézni azt a kort, amikor neves vendégek keresték fel a családot.

A következő, empire stílusú szobabelsőből, amely egy közeli főúri kastélyból származik, következtethetünk arra, hogy Széchenyi milyen körülmények között dolgozhatott: milyen körülmények között születhettek azok a művek, amelyeknek első kiadású példányait a tárlókban láthatjuk. Közülük is kiemelkedik a "Hitel", a "Világ" és a "Stádium", amelyek Széchenyi eszmerendszerének az összefoglalását adják.

1848-ban Széchenyi közlekedési és közmunkaügyi miniszterként részt vett a Batthyány-kormány munkájában. Miniszteri dolgozószobájának berendezése látható a teremben, minisztériumának dokumentumai pedig a tárlóban. Ugyanitt olvashatjuk a Jelenkornak azt a számát, amelyben Almási Balogh Pál, Széchenyi orvosa leírja az elborult elméjű gróf Döblingbe szállítását.

A döblingi évek alatt Széchenyi állapota annyira javult, hogy gazdasági ügyei mellett, politikai tevékenységet is folytatott. Itt írja a híres "Blick"-et, amelyet 1859-ben névtelenül jelentetett meg Londonban. Személyes sorsában tragikus fordulatot hozott e könyv megjelenése. A könyv miatti zaklatások kergették az öngyilkosságba. Temetésének és a halála utáni gyásznak az emlékei a tárlókban láthatók.