Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Petőfi Irodalmi Múzeum - Budapest
© Petőfi Irodalmi Múzeum<br>A múzeum épülete
Cím: 1053, Budapest Károlyi u. 16.
Telefonszám: (1) 317-3611
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2003.01.30. - 2003.03.20.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
600 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
300 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
300 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
400 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1100 HUF
/ család
Belépő családoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
1500 HUF
/ család
Tárlatvezetés diákoknak
(múzeumpedagógussal)
2500 HUF
/ csoport
Az ókorban az érem rendeltetése szerint egyszerű értékmérő volt, majd kialakult az emlékérem, mely nem szolgált fizetési eszközül, hanem egy esemény vagy személy emlékének megörökítésére volt hivatva. A reneszánsz idején az éremművészet ismét fellendült, sőt az antik kincsek megőrzése érdekében az érmeket elkezdték gyűjteni. A 16. századra jelentős főúri gyűjtemények alakultak ki. Bécs vált központjává az érmészet egyetemi szintű oktatásának, s a 19. században már számos szakértője, kutatója volt a numizmatikának, folyóiratok, éremkatalógusok, monográfiák jelentek meg.

A századfordulóra az érem funkciója kibővült, egyre több megemlékezésre méltó alkalmat találtak e műfaj művelői, az éremszobrászok. Megbízás nélkül is készítettek érmet, s így az érem műtárggyá vált. Az alkotásokat sem a funkció, sem a megrendelő nem befolyásolta, a tartalom kifejtése megkötések nélkül vált valóra. Az ábrázolások sajátos szecessziós szimbolikája az élő természetből fakadt, és minden tárgynál külön alakot öltött. Ebben az időszakban a gépi éremverés mellett az öntés technikája is elterjedt. Gipszbe mélyen vésett negatív vagy relief módjára pozitívban kivitelezett minta szolgált az érmek alapjául.

Magyarországon a 20. század elejétől bontakozott ki a hazai éremkészítők munkássága. Az 1940-es évekre a részletek gondos kidolgozása, a fegyelmezett kompozíció, az artisztikus hatás vált jellemzővé. A század második felétől a magyar érmészet tematikája kiszélesedett, szubjektív élmények, életképek, külső és belső terek, irodalmi illusztrációk fogalmazódtak meg az érmeken. Gondolataik szélesebb kifejtése érdekében egy-egy témából sorozatot is készítettek a művészek.

De az érmek nemcsak tartalmukban, hanem formájukban is megváltoztak, a plasztika formanyelvének új megoldásai módosították a művek korábbi jellegét. Megszaporodtak a megrendelések, a leegyszerűsített formák váltak jellemzővé, és újabb technológiai eljárásként megjelentek a fényesre felpolírozott felületek. Eltávolodva a hagyományos emlékérem követelményeitől, az érmek alakja csak ritkán volt szabályos kör alakú, előfordult az éremfelületen tördelés, több mélységű téralakítás, megjelent a pozitív-negatív formaalkotás játéka, elmosódott a kisplasztika és érem közti műfaji határ. Megemlékező érem ritkán szerepelt a tervekben, helyette a figurativitással szakító felfogás érvényesült.

Napjainkra teljes mértékben egyéni indíttatás alapján formálódnak az elképzelések. Az éremszobrászok nem tartják feltétlenül tiszteletben az érmészet klasszikus határait, törvényeit, formai és tartalmi módosításokba kezdenek, és egyre erősebben érvényesül a szobrászi hatás, a traktálásból egészen kiemelkedő részletek is készülnek. Ugyanakkor a tradicionális érmészet is újraéledt.

Kiállításunk nem törekszik az érmészet összefoglaló bemutatására, hanem rövid műfajtörténeti áttekintés mellett főként a 19-20. század éremterméséből ad ízelítőt.

Nyerges Gabriella