2024. április 29. hétfő
Péter
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont - Gyula
 |
Cím: 5700, Gyula Kossuth u. 15.
Telefonszám: (66) 650-218
E-mail: kastely@gyulakult.hu
Nyitva tartás: H-V 9-19
|
2024.01.22.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Munkácsy Mihály a Siralomházhoz készített két tanulmányképével bővült a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki kiállítása.
A Szűrös legény és a Makrapipás férfi tanulmányképe január 16-tól látható a gyulai kastély Munkácsy: a sikersztori című időszaki tárlatában. A két alkotás 1869-ben készült, a festőművész a Siralomház című festményéhez készítette a tanulmányokat. Munkácsy Mihály a művét fotótanulmányok sorával készítette elő; a festmény megalkotásának következő lépéseként festette meg a tanulmányportrékat a fényképek felhasználásával.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő alkotásokat az elmúlt hónapokban restaurálták. A december elején nyílt gyulai kiállításon emiatt eddig fotókon voltak láthatók a képek, amelyek eredetijeit – miután a szakemberek végeztek a restaurálásukkal – a kiállítóhely hétfői szünnapján szállítottak le a fővárosból és helyeztek el a tárlatban.
Munkácsy Mihály Siralomház című festménye az első nagyméretű, sokszereplős, új felfogásban készült életképe, amellyel megváltotta a belépőjegyét az európai rangú és hírű festők világába. Az alkotás hangulata a betyárromantika és a véres gaztettek elkövetéséről szóló híradások végpontjai között ingadozik. Jól megmutatkozik benne Munkácsy kritikai realista szemléletű festészetének lényege: az anekdotázó hangvétel helyett a szókimondó jelleg kerül előtérbe, a művész legfőbb segítője pedig a pszichologizáló szándék. A Siralomház megalkotásában talán segítette egy, a nagynénje, Steiner Jakabné Reök Karolina csabai otthonában, gyermekként átélt rablótámadás élménye.
A Siralomház egyébként teljességgel megváltoztatta Munkácsy életét. Művét még düsseldorfi műtermében állványról értékesítette, majd a következő évben, 1870-ben bemutatva a kor művészeti centrumában, elnyerte a legrangosabb szakmai elismerést, a párizsi Salon aranyérmét.
A hétfőn felkerült két alkotással a reprodukciók és kortársai képei mellett a festőfejedelem 14 eredeti munkája látható már a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki kiállításában. A 2025. január 5-ig megtekinthető tárlat talán a legizgalmasabb a jelenleg látható összeállítások közül az idén 180 éve született Munkácsy Mihályról: eredeti munkái mellett VR-szemüveg és a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott installációk segítik a látogatót káprázatos pályafutásának felidézésében.
A Szűrös legény és a Makrapipás férfi tanulmányképe január 16-tól látható a gyulai kastély Munkácsy: a sikersztori című időszaki tárlatában. A két alkotás 1869-ben készült, a festőművész a Siralomház című festményéhez készítette a tanulmányokat. Munkácsy Mihály a művét fotótanulmányok sorával készítette elő; a festmény megalkotásának következő lépéseként festette meg a tanulmányportrékat a fényképek felhasználásával.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő alkotásokat az elmúlt hónapokban restaurálták. A december elején nyílt gyulai kiállításon emiatt eddig fotókon voltak láthatók a képek, amelyek eredetijeit – miután a szakemberek végeztek a restaurálásukkal – a kiállítóhely hétfői szünnapján szállítottak le a fővárosból és helyeztek el a tárlatban.
Munkácsy Mihály Siralomház című festménye az első nagyméretű, sokszereplős, új felfogásban készült életképe, amellyel megváltotta a belépőjegyét az európai rangú és hírű festők világába. Az alkotás hangulata a betyárromantika és a véres gaztettek elkövetéséről szóló híradások végpontjai között ingadozik. Jól megmutatkozik benne Munkácsy kritikai realista szemléletű festészetének lényege: az anekdotázó hangvétel helyett a szókimondó jelleg kerül előtérbe, a művész legfőbb segítője pedig a pszichologizáló szándék. A Siralomház megalkotásában talán segítette egy, a nagynénje, Steiner Jakabné Reök Karolina csabai otthonában, gyermekként átélt rablótámadás élménye.
A Siralomház egyébként teljességgel megváltoztatta Munkácsy életét. Művét még düsseldorfi műtermében állványról értékesítette, majd a következő évben, 1870-ben bemutatva a kor művészeti centrumában, elnyerte a legrangosabb szakmai elismerést, a párizsi Salon aranyérmét.
A hétfőn felkerült két alkotással a reprodukciók és kortársai képei mellett a festőfejedelem 14 eredeti munkája látható már a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki kiállításában. A 2025. január 5-ig megtekinthető tárlat talán a legizgalmasabb a jelenleg látható összeállítások közül az idén 180 éve született Munkácsy Mihályról: eredeti munkái mellett VR-szemüveg és a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott installációk segítik a látogatót káprázatos pályafutásának felidézésében.
|
|
