2023.12.23.
Móra Ferenc Múzeum

Megvannak az új Tömörkény-díjasok

2023.08.30.
Móra Ferenc Múzeum

35 ezren az ókori Kína-kiállításon

2023.08.10.
Móra Ferenc Múzeum

10 ezer ugróegeret szolgáltak fel a lakomán

2023.06.26.
Móra Ferenc Múzeum

7500-an az idei Múzeumok Éjszakáján

2023.05.18.
Móra Ferenc Múzeum

A színpompás kínai agyagkatonák

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

Móra Ferenc Múzeum - Szeged
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Cím: 6720, Szeged Roosevelt tér 1-3.
Telefonszám: (62) 549-040
Nyitva tartás: H-V 10-18
2023.01.30.
Móra Ferenc Múzeum
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A légi régészet nyomába ered a Határtalan Régészet téli száma. Kiderül a magazinból, hogy a gabonamezők jelentik az egyik legnagyobb segítséget a légi régészek számára, valamint hogy a drónok előtt egyfajta „biodrónként” galambokat is használtak légi régészetre.
Régészet a magasból - A Határtalan Régészet téli száma a légi régészet nyomába ered
Napjaink régészetének egyik fontos része a légi régészet, mely régi idők rejtett elmékeit segítenek felderíteni. A legmodernebb eszközök közé tartoznak például a drónok, melyek elődeiként galambokat is használtak: egyfajta „biodrónként” önkioldóval ellátott fényképezőgépeket helyeztek el rajtuk, melyek időzítetten készítették a képeket. Ez azonban azt jelentette, hogy a vakszerencsén múlt, hogy mit sikerült lencsevégre kapni. Napjainkban viszont márprecíz technológiák segítik a szakemberek munkáját – minderről szól a Határtalan Régészet című magazin téli száma.

A légi régészet gondolata nem újkeletű: már a 16. században gondoltak arra, hogy érdemes lenne a magasból is szemlélni bizonyos területeket, hogy régi építmények nyomait felfedezhessék. Azonban egészen 1783-ig kellett arra várni, hogy a levegőből fényképeket készítsen valaki: az első igazolt, meleg levegős ballonos repülés 1783-ban, Franciaországban történt. Komoly légi fotós áttörést Gaspard Félix Tournachon ért el, aki az 1850-es évektől kezdte el fotózni Párizst a magasból.

A nemzetközi légi régészeti kutatások úttörője volt a legendás magyar régész, Stein Aurél. Már a repülőgépek megjelenése előtt is elmélkedett arról, hogy mennyire hasznos lenne a levegőből felfedezni régészeti lelőhelyeket. Több kisebb repülés után 76 éves korában vált valóra nagy álma: 1938-ban egy teljes légi régészeti projektet hajtott végre a Tigris-folyó mentén, az ókori Mezopotámia területén.

A légi régészet azért kiemelt jelentőségű, mert a talaj és a növényzet nagyon sok régészeti információt tud közvetíteni a szakemberek felé. Egyes szántóföldi növények is tudnak fontos jelzéseket adni: a búza, árpa, mák vagy a borsó például meg tudja mutatni az eltemetett falakat, melyek blokkolják növekedésüket. Emellett fontos szerepe van a napsütésnek és a havas tájnak is a megfelelő felderítésben. A magazinban mindemellett olvashatunk egykori ókori római utak és villák, templomok, sírhalmok és temetőkfelfedezéséről is.