2026.05.22.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ezreket vár idén is a Magyarok Országos Gyűlése

2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: IV. 1 -X.31.: K-V 10-18

XI.1-III.31.: K-V 10-16
2021.10.15.
hír, kultúrpolitika
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Ópusztaszer, Magyarország, 2021. október 14., csütörtök - Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a zentai Történelmi Levéltár “Élő archívumok – Emlékezzünk a múltra a közös jövőért” elnevezésű projektje, mely az Interreg-IPA CBC Magyarország-Szerbia program keretében valósul meg, 2021. október 14-én, 11 órai kezdettel tartotta nyitórendezvényét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, Ópusztaszeren.
A közös kulturális emlékezet megtartó ereje, konferencia
A projekt fő célja feltárni és összegyűjteni a kulturális örökség azon elemeit, melyek az országhatár mindkét oldalán azonos gyökerekkel rendelkeznek, és összekötnek bennünket. A projekt folytatása a két intézmény által 2018 és 2020 között megvalósított „Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi” elnevezésű pályázatnak.

Az együttműködés az alábbi tevékenységeket foglalja magában:
• levéltári dokumentumok széles körű, alapos kutatását,
• a kutatás eredményeit magában foglaló adatbázis kibővítését,
• három könyv kiadását, könyvbemutatók és nyílt napok szervezését
• gyermek- és ifjúsági táborok szervezését,
• vándorkiállítás létrehozását,
• tudományos konferencia szervezését,
• az ártéri gazdálkodás és halászati bemutató kialakítását,
• a fa feldolgozásának és szállításának bemutatását,
• a tiszai hajóácsok munkáját bemutató szabadtéri tárlat felújítását,
• a kiállítási környezet (tó, növényzet) rehabilitációját.

A projekt fő feladata, hogy bemutassa a 19. és a 20. század fordulóján élő ember természetközeli életmódját, különös tekintettel az ártéri gazdálkodásra, a hagyományos halászatra, a fakitermelésre és a hajóépítésre.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban kialakításra, illetve felújításra kerül több szabadtéri tárlat, míg a zentai Történelmi Levéltár részéről folytatódik a korábban megkezdett levéltári kutatás.

A kutatás eredményeit a társadalomtudományok képviselői (levéltárosok, néprajzkutatók és történészek) dolgozzák fel, és mutatják be különböző eseményeken, nyilvános megjelenéseken, promóciós anyagokon, publikációkon és ifjúsági táborokon keresztül.

A régi, eddig nem publikált iratok, illetve azok megfelelő interpretálása tudományos hátteret biztosít a régió gazdasági, ipari és társadalmi helyzetének a megértéséhez.

Az együttműködésnek köszönhetően a közös kulturális örökségről az elérhető információk mennyisége jelentős mértékben nő, és a partnerintézmények tevékenységi köre is bővül, színesebbé válik.

Az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programról
Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2014-2020 időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerének előcsatlakozási eszköze (IPA) keretében valósul meg. A résztvevő országok – Magyarország és Szerbia – „közös irányítási rendszerben” végrehajtva a Program különböző szervezetek közötti együttműködési projekteket támogat a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyékből és a következő szerbiai területekből álló programtérségben: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség.

A Program egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, támogatja a közös identitást és a határtérség kulturális és történelmi örökségét, továbbá hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához.