A hagyományos fémművesség emlékeiből ad ízelítőt a kiállítás, az egykori Vas megyei aranymosástól a vándorköszörűsök és drótosok munkáján át a vashámorok működéséig.

Halálával egy tragikusan fiatal élet és igen termékeny művészeti pályafutás ért véget. Utolsó alkotásaként Bicskén festette meg gróf Pálffy-Daun Józsefné portréját, innen már szanatóriumba került, mert évek óta meglévő tüdőbetegsége súlyosbodott, majd, mivel már nem tudtak rajta segíteni, hazaszállították Komáromba, ahol családja körében érte a halál.

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.

A kiállítás látványos válogatása a Föld számos területéről származó vadászati emlékeknek: trófeáknak. Bemutatja a megélhetési és presztízsvadászat módszereit, eszközeit, az ember által végzett szelekció vadállományra gyakorolt hatását.

Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett.

Liszt Ferenc életének utolsó éveiben is élénk társasági életet élt, budapesti tartózkodása alatt egyházi személyek, művészek és zeneakadémiai tanártársai rendszeresen látogatták Sugár úti otthonában. Ezek a találkozások meghatározták az első magyar felsőfokú zenei intézmény korai időszakának működését.