Több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori aranytárgyak (korsók, poharak, tálak), amelyek közül a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes hiteles, galvanoplasztikai másolata, melyet az április 26-án a Csontváry Múzeumban megnyílt kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak.

Az 1914–1918 között zajló világháború az emberiség történetének első, az egész bolygóra kiterjedő háborújaként vonult be a történelembe. A már a kortársak által is „Nagy Háború”-ként emlegetett világháború véresen kiérdemelte ezt az elnevezést. Soha még ilyen nagyságrendű földrajzi térben nem folyt háború...

A római városokban – így Aquincumban is – meghatározó városképi elemek voltak az utcákat szegélyező boltok, műhelyek. „Rómát szemtelenül kisajátította a kalmár” írta a költő Martialis, utalva arra, hogy volt idő, amikor az Örök Városban mindent elleptek a boltok, kocsmák, kisebb-nagyobb műhelyek.

Az Istennőhöz vagy ahogy Indiában nevezik, a Dévihez kapcsolódó különböző regionális kultuszok komoly múltra tekintenek vissza az indiai szubkontinensen. Az Indus-völgyi civilizáció korától egészen a 21. századi globalizált társadalom megjelenéséig az Istennőt imádták és imádják ma is India lakói.

A képregény olyan önálló műfaj, amely sajátos formanyelve révén még azt a jogot is kivívta magának, hogy a kilencedik művészetként emlegessék. Bár többféle elmélet létezik arról, hogy mikortól beszélhetünk képregényről, és arról is, hogy mit nevezhetünk egyáltalán képregénynek, az irodalommal való kapcsolata tagadhatatlan. Különösen így van ez a műfaj magyar vonatkozásait illetően.