Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... A bőséges kínálatból biztosan találsz fogadra valót!


AZ INTÉZMÉNY PROGRAMKÍNÁLATA:

17:00 - 18:00 Bánatot váltunk szerelemre / Nagy László és Szécsi Margit-est
Előadók: Vecsei H. Miklós, Juhász Anna, Gubik Petra és Tempfli Erik Az alkotók egy zenés, irodalmi koncertszínház keretében mutatják meg a XX. századi magyar irodalom egyik legfontosabb költőpárja, Nagy László és Szécsi Margit költők kettős hitrendszerét, amiben élet és halál, származás és megérkezés, költészet és szerelem, örök körforgásban szerepel. Helyszín: PIM kert

17:00 - 18:00 Kollár-Klemencz László tárlatvezetése a bőrömön ország süt át - Nagy László művészete kiállításban
Kollár-Klemencz László szubjektív tárlatvezetése a bőrömön ország süt át - Nagy László művészete kiállításban. A kiállításról: fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, hiszen nem csak költőként, hanem képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezte.  A tárlat bemutatja a költő képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, asztalosipari és fafaragási munkásságát. Emellett a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata, alkotótevékenységük összefonódása is kiemelt szerepet kap. Nagy hangsúly kerül a Huszár Dániel grafikus-animátor által készített, teljes teret betöltő digitális animációra, amelyben megelevenednek Nagy László grafikái, Kondor Béla és Kass János vizuális alkotásai, a versekben megjelenő karakterek, és vibráló vándorlásuk során a látogatót érzékei révén merítik el a hatvanas évek irodalmi, képzőművészeti életének atmoszférájában. Helyszín: kiállítótér
Regisztráció>>

17:00 - 18:00 Saly Noémi szubjektív tárlatvezetése Az üstökös - Jókai 200 kiállításban
Saly Noémi művelődéstörténésszel Jókai szemén keresztül tekinthetünk rá a 19. századi Budapestre a szubjektív tárlatvezetésen Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz kiállításban. A főváros egyszerre volt az író otthona, munka- és üdülőhelye, valamint műveinek visszatérő színtere és témája. De vajon mennyire ismerte a várost valójában a svábhegyi birtokán elvonultan élő író? Milyen pesti terek és társadalmi viszonyok rajzolódnak ki gazdag életművéből, és hogyan változott Budapest arca abban a több mint fél évszázadban, amit Jókai itt töltött? Helyszín: kiállítótér
Regisztráció>>

17:30 - 18:30 A reformkor nagyjai - nagyon másként / Momentán Társulat improvizációs előadása
Unalmas (sőt!) iskolai tananyag, szoborszerűségében messzinek és kissé érdektelennek tűnő forradalmár költő? Jókai és Petőfi alig vagy tán ismeretlen történetei lesznek az élettel teli improvizáció alapjai. A Múzeumok Éjszakáján egy különleges improvizációs beszélgetős esttel érkezünk a Petőfi Irodalmi Múzeumba: egy izgalmas vendéggel beszélgetünk, a közönség ötleteiből és a helyszínen születő pillanatokból pedig rögtönzött jelenetek kelnek életre. Gondolatokból jelenetek, történetekből improvizáció, komoly témákból váratlan nevetések - egyszeri és megismételhetetlen este várható. A Momentán Társulat Magyarország egyik legismertebb improvizációs színháza: több mint húsz éve játszik olyan előadásokat, amelyek a nézők ötleteiből, történeteiből és pillanatnyi reakcióiból születnek meg ott, a szemünk előtt. A társulat estjein a humor, a spontaneitás és a közös játék találkozik - nincs két egyforma előadás, és gyakran még a színészek sem tudják, mi fog történni a következő percben. Helyszín: Díszterem
Regisztráció>>

18:00 - 19:00 Minden csillag / Beszélgetés Olasz Renátóval
Mit jelent ma az otthon? Egy helyet, egy nyelvet, emlékeket - vagy inkább valami olyasmit, amit az ember magával cipel, bárhová kerül? A Múzeumok Éjszakája alkalmából beszélgetésre várjuk Olasz Renátó rendezőt a Minden csillag című film kapcsán. A beszélgetés a film által felvetett kérdésekből indul ki: generációs tapasztalatok, identitás, nosztalgia, gyökértelenség és az otthonosság keresése kerülnek a középpontba. Az esemény egyúttal kapcsolódik a Petőfi Irodalmi Múzeum június 20-án megnyíló Sorstalanság-alakzatok című kiállításához is, amely külhonba szakadt vagy emigrációban élő magyar írók - többek között Szerb Antal, Kertész Imre és Márai Sándor - személyes történeteit és életútját mutatja be. A film és a készülő kiállítás így izgalmas párbeszédbe lép egymással: az emlékezet, az elvágyódás és a kulturális identitás kérdésein keresztül. A beszélgetést Modor Bálint irodalmár, szerkesztő moderálja. Helyszín: Lotz-Terem
Regisztráció>>

18:00 - 19:00 Nyáry Krisztián szubjektív tárlatvezetése a Petőfi-kiállításban
Nyáry Krisztián szubjektív tárlatvezetése a Költő lenni vagy nem lenni - állandó Petőfi-kiállításban. A kiállításról: van-e különbség foglakozás és hivatás között? A Költő lenni vagy nem lenni című, a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás egyértelmű választ ad. Petőfi életformának, romantikus, retorikus megfogalmazásában életcélnak tekintette a költészetet. A tárlat egy a kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be. A tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, de nem a kultusz hősét állítja középpontba, hanem a szerzőt, a szűkebb-tágabb környezetére, kortársaira élénk tekintettel figyelő költőt prózaírót és szerkesztőt.  Helyszín: kiállítótér
Regisztráció>>

19:00 - 20:00 Éghajlati viszonyok / Zenés felolvasószínházi előadás Bodor Ádám és Krasznahorkai László műveiből
Összeállította és dramatizálta: Bazsányi Sándor Előadók: Máté Gábor és Szirtes Ági színművészek Zene: Miskolczi Márk nagybőgő Ha van közös metszete Bodor Ádám és Krasznahorkai László írói világainak, akkor az nem máshol keresendő, mint a művészet miértjének kellős közepén: az átváltozásban. Ahogyan a valóságos világunkból ismerős alakok, helyzetek és környezeti feltételek hirtelen átváltoznak valami nagyon idegenné. Ez a borzongató misztérium történik most is, a két jelentős életmű éghajlati viszonyai közepette, a Gyergyó éghajlata című Bodor-novella és a Kegyelmi viszonyok című Krasznahorkai-kötet egyik elbeszélése, a Herman, a vadőr egymásba tükrözése során. Helyszín: Díszterem
Regisztráció>>

19:00 - 20:00 Kollár Klemencz Kamarazenekar koncert
A Kollár Klemencz Kamarazenekar új lemeze ismét, ahogy a dalszerző-írótól megszoktuk, teljesen más, mint az eddigi lemezei, mégis ugyanabban a mederben sodródunk a dalokkal, ahogy a korábbi lemezeken, csak egy másik csónakban, a csónak neve: A lányok nem sírnak. A korábbi albumok hangvételétől merészen eltérő popzenei elemeket is tartalmazó anyag találkozás Kollár-Klemencz mai melankólikus, klasszikus, balladai dalainak a régi Kollár-Klemencz a Kistehén zenekarból ismert popdalaival. Az állandóan kísérletező szerző szövegei rendíthetetlen hatolnak továbbra is egyre mélyebbre, érzelmeinket felkavarva. Helyszín: PIM kert

19:00 - 20:00 Rózsafalvi Zsuzsanna kurátori tárlatvezetése Az üstökös - Jókai 200 kiállításban
Jókai Mór születése és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása ugyanarra az évre, 1825-re esett. Az író számos szállal kötődött az Akadémiához: levelező, rendes, majd tiszteleti taggá választották, és több bírálóbizottság munkájában is részt vett.Néprajzi és történeti kutatásait kortársai ismerték és méltányolták, a természettudományok egyes területein - például a botanika és a csillagászat terén - szerzett tapasztalatait is számon tartották.A tárlat mintegy 180 műtárgy segítségével járja körül e témákat, és bemutatja, miként jelennek meg az író szerteágazó tudományos ismeretei és gyakorlati tapasztalatai életművében. Helyszín: kiállítótér
Regisztráció>>

20:00 - 21:20 (A) Sorstalanság nyelvben és lélekben / Művészet és pszichoanalízis Extra
A beszélgetés résztvevői: Soltész Márton - irodalomtörténész Bokor László - pszichoanalitikus A beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész Közreműködik: Sütő András színművész Helyszín: Lotz-Terem
Regisztráció>>

20:00 - 21:00 Madár Mária muzeológus tárlatvezetése a bőrömön ország süt át - Nagy László művészete kiállításban
Madár Mária, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusának tárlatvezetése a bőrömön ország süt át - Nagy László művészete kiállításban. A kiállításról: fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, hiszen nem csak költőként, hanem képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezte.  A tárlat bemutatja a költő képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, asztalosipari és fafaragási munkásságát. Emellett a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata, alkotótevékenységük összefonódása is kiemelt szerepet kap. Nagy hangsúly kerül a Huszár Dániel grafikus-animátor által készített, teljes teret betöltő digitális animációra, amelyben megelevenednek Nagy László grafikái, Kondor Béla és Kass János vizuális alkotásai, a versekben megjelenő karakterek, és vibráló vándorlásuk során a látogatót érzékei révén merítik el a hatvanas évek irodalmi, képzőművészeti életének atmoszférájában. Helyszín: kiállítótér
Regisztráció>>

21:00 - 22:00 Irodalmi agytorna Gundel Takács Gáborral
Ha verhetetlen vagy irodalmi kvíz kérdésekben vagy egyszerűen szeretsz kockáztatni, tippelni és mindenekelőtt játszani akkor csatlakozz a bátor próbálkozók csapatához. Egy kérdés, két válaszlehetőség s ha végül Te maradsz talpon akkor nem távozol üres kézzel, ha mégsem jól tippeltél volna - sebaj - jön a következő fejtörő. S a játékvezető, aki garantálja, hogy feledhetetlen legyen a szórakozás természetesen Gundel Takács Gábor. Helyszín: Díszterem
Regisztráció>>

21:30 - 22:30 Csaknekedkétsrác koncert
Ez itt a Csaknekedkétsrác, vagyis Konsi és Olcsi a Csaknekedkislány zenekarból. Kisebb felállásban, de hatalmas szívvel zenélnek és beszélnek, mint mindig. Egy kis beat, egy kis báj, és rengeteg történet, amit csak ez a duó tud így elmesélni. Előadók: Csepella Olivér (ének) és Konsiczky Dávid (gitár) Helyszín: PIM kert

21:30 - 22:30 Kalla Zsuzsa kurátori tárlatvezetése a Petőfi-kiállításban
Kalla Zsuzsa kurátori tárlatvezetése a Költő lenni vagy nem lenni - állandó Petőfi-kiállításban. A kiállításról: van-e különbség foglakozás és hivatás között? A Költő lenni vagy nem lenni című, a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás egyértelmű választ ad. Petőfi életformának, romantikus, retorikus megfogalmazásában életcélnak tekintette a költészetet. A tárlat egy a kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be. A tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, de nem a kultusz hősét állítja középpontba, hanem a szerzőt, a szűkebb-tágabb környezetére, kortársaira élénk tekintettel figyelő költőt prózaírót és szerkesztőt.  Helyszín: kiállítótér
Regisztráció>>

22:00 - 23:00 A gyermek neve / Tompa Andrea önéletrajzi ihletésű összművészeti performansza
Tompa Andreát elsősorban íróként és egyetemi oktatóként ismerjük, ám ezen az alkalmon performeri minőségben is jelen lesz. Egykori kolozsvári tanítványait, Darvay Botond látványtervezőt és Szántusz Noémi színésznőt arra hívja, hogy regényeiből részleteket, az alkalomra írt szövegeit és biográfiáját közösen vigyék színpadra. Az összművészeti esthez mindenki azt teszi hozzá, amihez a legjobban ért: ki színházat, ki képzőművészetet, ki zenét. Andrea személyes tárgyai, történetei és szövegeinek interpretációi arra adnak lehetőséget, hogy közösen újradefiniáljuk egy írói est kereteit. Az est meglepetései közé tartozik, hogy időnként olyan vendégek tűnnek fel a színpadon, akik Andrea múltjából vagy épp jelenéből érkeznek.  Ezen az alkalmon Balázs-Bécsi Eszter fog zenélni, aki ugyancsak Andrea egykori kolozsvári tanítványai közé tartozik, és jelenleg a debreceni Csokonai Nemzeti Színház színésznője. Koncepció: Tompa Andrea, Szántusz Noémi Performerek: Tompa Andrea, Szántusz Noémi, Darvay Botond Látvány: Darvay Botond Támogatók: Erzsébetvárosi Önkormányzat Bemutató: RS9 Színház Vallai Kert - 2024. november 29.Helyszín: Lotz-Terem
Regisztráció>>

22:00 - 23:00 Czifra Mariann tárlatvezetése a bőrömön ország süt át - Nagy László művészete kiállításban
Czifra Mariann a PIM tudományos munkatársának tárlatvezetése a bőrömön ország süt át - Nagy László művészete kiállításban. A kiállításról: fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, hiszen nem csak költőként, hanem képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezte.  A tárlat bemutatja a költő képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, asztalosipari és fafaragási munkásságát. Emellett a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata, alkotótevékenységük összefonódása is kiemelt szerepet kap. Nagy hangsúly kerül a Huszár Dániel grafikus-animátor által készített, teljes teret betöltő digitális animációra, amelyben megelevenednek Nagy László grafikái, Kondor Béla és Kass János vizuális alkotásai, a versekben megjelenő karakterek, és vibráló vándorlásuk során a látogatót érzékei révén merítik el a hatvanas évek irodalmi, képzőművészeti életének atmoszférájában. Helyszín: kiállítótér
Regisztráció>>

22:00 - 23:30 Tejutcagyerek / Baksa-Soós János kalandos élete élete - filmvetítés és beszélgetés Vető Jánossal és a film alkotóival
Létezése erős nyomatékot ad annak, hogy a valóság sokkal több, mint amit a mai világ bemutat. A KEX együttes frontembere, Baksa-Soós János bűbájos és sokkoló belső szabadság-élményt, pimaszkodásból épített oázist ajánlott a fiataloknak a 60-as évek szűrt levegőjű Magyarországán. Határtalan elragadtatottság, igaz költészet, észvesztő rocknroll -- telefonbetyárkodásra, nagybecsű röhögésekre és rendőr elől futásra hangszerelve. A koncertjeikre Fidel Castrotól Cseh Tamáson át Weöres Sándorig mindenki járt, aki élt és mozgott Budapesten, míg aztán a titkosszolgálat rájuk nem szállt és finoman rá nem kényszerítette Baksát, hogy Nyugat-Berlinbe emigráljon. Képző- és előadóművészetéről, de legfőképpen: életművészetéről szól Horváth Balázs és Cseh András TEJUTCAGYEREK c. filmje, amiben kortársak, barátok, pályatársak emlékeznek Baksa-Soós Jánosra, az emberre, aki eltökélte, hogy rá fog érni az életre egy egész életen át. A vetítés a Múzeumok Éjszakáján, 2026. június 20-án 22:00 órától lesz megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a filmet követő beszélgetésre pedig Vető János és a film alkotói lesznek a vendégeink. Helyszín: Bártfay-Terem
Regisztráció>>

22:30 - 23:30 A Jókai kisbolygó igaz története / Sárneczky Krisztián csillagász előadása
Mit lehet tudni a 2002-ben felfedezett 90370-es sorszámú Jókaimór kisbolygóról? Milyen csillagászati jelenségek inspirálták Jókai Mór műveinek sorsfordító pillanatait? Miért jelentős a Donati-féle égitest, amely a Jókai által szerkesztett első hazai élclap, az Üstökös nevét is ihlette? Jókai kevésbé ismert, természettudományos oldaláról és a korabeli csillagászatról Sárneczky Krisztián csillagász tart előadást a Múzeumok Éjszakáján. Helyszín: Díszterem
Regisztráció>>


Állandó kínálat:

- Költő lenni vagy nem lenni / Állandó Petőfi-kiállítás
Van-e különbség foglakozás és hivatás között? A Költő lenni vagy nem lenni című, a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás egyértelmű választ ad. Petőfi életformának, romantikus, retorikus megfogalmazásában életcélnak tekintette a költészetet. A tárlat egy a kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be. A tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, de nem a kultusz hősét állítja középpontba, hanem a szerzőt, a szűkebb-tágabb környezetére, kortársaira élénk tekintettel figyelő költőt prózaírót és szerkesztőt.  A korszak művészeit izgató témákra épül a kiállítás: az emberi kapcsolatok szövevényessége, a horror, a katasztrófák, bűntények iránti kíváncsiság a halál misztériuma és a biológiai léten túli élet, a látványosan változó természeti és civilizációs környezet megjelenésére voltunk kíváncsiak mind Petőfi szövegeiben, mind a korszak képzőművészetében? Ebben az összevetésben jól látszik, milyen búvópatakokon keresztül áramlanak és folynak össze a korszak eszméi, a művészetről és szépségről szóló hitvallások, a romantika és a biedermeier stílusjegyei a különböző művekben. A kiállítás többek között a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár, az egri Dobó István Vármúzeum és más intézmények raktáraiban rejtőzködő műkincsek anyagából válogat. Természetesen nem maradtak ki a témák közül a reformkor nagy társadalmi-közéleti eszméi sem: hogyan értette és gyakorolta a kor embere a hazáért, a közösségért való áldozatvállalást? Milyen megélhetési lehetőséget jelentett ez a művészek számára, mit is jelentett a siker? És végül választ keresünk arra a kérdésre, politikus és forradalmár volt-e Petőfi, milyen szerepet szánt magának az elnyomottakért való küzdelemben? A tárlatban gazdag, eredeti, eddig soha nem kiállított műtárgyanyag látható, hála az egyre korszerűbb kiállítási körülményeknek. Érdekes, szokatlan videóanyag, ötletgazdag adatvizualizációk, magyar-angol nyelvű hangos vezető és számos, a látogatót szinte beszippantó interaktív multimédiás eszköz teszi elevenné, egyedi élménnyé, kortársiassá a bemutatást. Kurátorok: Kalla Zsuzsa (PIM), Prágai Adrienn (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria), Vaderna Gábor (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

- Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz / Jókai 200
A kiállítás egyszerre kíván megemlékezni Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumáról. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével. Életműve hűen tükrözi a korszak paradigmaváltásait: műveiben megjelennek a földrajz, geológia, botanika, biológia, csillagászat, archeológia és nyelvészet legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok.  A tárlat az író alkotásainak e kevésbé ismert, ám rendkívül izgalmas rétegét tárja fel: bemutatja, miként váltak a tudományos felismerések és technikai újítások nem pusztán témává, hanem szövegalakító erővé Jókai regényeiben, és hogyan jelennek meg a múzeum által őrzött kéziratokban, levelekben, illusztrációkban és első kiadásokban. Kurátor: dr. Rózsafalvi Zsuzsanna

- Sorstalanság-alakzatok
A kiállítás a sorstalanság fogalmának mibenlétét, annak 20. századi megélését, különféle változatait kutatja hat magyar író - Szerb Antal, Márai Sándor, Faludy György, Kertész Imre, Agota Kristof, Bodor Ádám - és a párizsi Magyar Műhely szerzőinek  életútjának és életművének megidézésével. A bemutatott sorsokon keresztül kirajzolódik, hogy a 20. század diktatórikus rendszereiben élő írók milyen alkotási és túlélési formákat, értelmezési és viszonyulási lehetőségeket találtak közelmúltjuk és jelenük erőszak-tapasztalataira és kollektív traumáira. Az utazás szimbólumán keresztül a tárlat arra keresi a választ, hogy mennyiben választható a saját sorsunk, és hol húzódnak a cselekvés, valamint a szabad döntés határai.

- bőrömön ország süt át - Nagy László művészete
A kiállítás fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, hiszen nem csak költőként, hanem képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezte.  A tárlat bemutatja a költő képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, asztalosipari és fafaragási munkásságát. Emellett a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata, alkotótevékenységük összefonódása is kiemelt szerepet kap. Nagy hangsúly kerül a Huszár Dániel grafikus-animátor által készített, teljes teret betöltő digitális animációra, amelyben megelevenednek Nagy László grafikái, Kondor Béla és Kass János vizuális alkotásai, a versekben megjelenő karakterek, és vibráló vándorlásuk során a látogatót érzékei révén merítik el a hatvanas évek irodalmi, képzőművészeti életének atmoszférájában.