Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... A bőséges kínálatból biztosan találsz fogadra valót!


AZ INTÉZMÉNY PROGRAMKÍNÁLATA:

15:00 - 16:30 Családfa-kutató gyorstalpaló
Mindent tudó családfa-generátoraink nincsenek, de segítünk eligazodni az anyakönyvek és egyéb elektronikus és papíralapú források, adatbázisok rengetegében. Néhány személy vagy család példáján keresztül mutatjuk be, hogy milyen előzetes információk birtokában, milyen forráscsoportok megmozgatásával érdemes a felmenők nyomába indulni, különös tekintettel a levéltárunkban őrzött iratokra.

15:00 - 19:00 Rubik-kocka
A Rubik-kocka 1974-ben indult világhódító útjára. Kollégánk - aki szenvedélyes versenyző - a Múzeumok éjszakáján is forgatja és forgattatja a bűvös kockát, és kvízjátékkal is készül.

15:30 - 17:00 Levéltári séta (backstage tour)
Levéltárunk épületét kollégánk vezetésével végigjárva megismerkedünk a levéltár tevékenységével. Bekukkantunk néhány a nagyközönség elől máskor elzárt iratőrző raktárba, megnézzük, hogyan és épp min dolgoznak műhelyükben a restaurátorok és a digitalizálást végző kollégák. Megmutatjuk a kutatótermet, és megismerkedhetünk kutatási lehetőségekkel is.

16:00 - 16:30 Mohács terepasztal
2026-ban emlékezünk meg a mohácsi csata 500. évfordulójáról: ebből az alkalomból látható a mohácsi csata több mozzanatát bemutató 10 négyzetméteres terepasztal, amelyen közel 3000 kézzel festett ólomkatona részvételével mutatja be a középkori Magyar Királyság számára tragikusan végződő csata fontosabb jeleneteit. A különösen látványos terepasztal kollégáink szakmai vezetése mellett tekinthető meg.

16:30 - 17:30 Magyar ízek Bécsben: pódiumbeszélgetés a legendás Ilona Stüberl bécsi étteremről
Közel 70 évig működött Bécs belvárosában egy kis magyar étterem, ahol házias ételekkel és családias hangulattal várták a vendégeket. Az Ilona Stüberl tavaly év végén bezárt, de pódiumbeszélgetésünkön megidézzük hangulatát és bemutatjuk az éttermet működtető család érdekfeszítő történetét is, amelynek négy generációja állt a vendéglátás szolgálatában. A beszélgetés résztvevői: Fodor Mária, az Ilona Stüberl étterem egykori tulajdonosaBalla Péterné, a Soroksári Grassalkovich Kör vezetője , aki többek között Soroksár egykori vendéglői és kocsmái című könyv írójaGeri Ádám újságíró, borász, gasztroblogger, a Gasztrorégész oldal írója https://gasztroregesz.hu/ Moderátor: László Zsófia A pódiumbeszélgetés az alábbi kérdésekre keres válaszokat: Mi számít magyaros ételnek? Milyen motívumok, tárgyak, ízek keltettek magyar hangulatot a 20. században külföldön nyílt magyar vendéglőkben? Cserébe mit hoztak haza a Bécsbe látogató magyarok? A Magyar ízek Bécsben - Ilona Stüberl legendás konyhája című kiállításon 17.30-kor és 21.00-kor indul kurátori vezetés. A tárlat a program teljes ideje alatt, azaz 15.00 és 23.00 között egyénileg is megtekinthető. .

17:30 - 18:00 Magyar ízek Bécsben - Ilona Stüberl legendás konyhája
Közel 70 évig működött Bécs belvárosában egy kis magyar étterem, ahol házias ételekkel és családias hangulattal várták a vendégeket. Az Ilona Stüberl tavaly év végén bezárt, de kiállításunkon megidézzük hangulatát és bemutatjuk az éttermet működtető család érdekfeszítő történetét is, amelynek négy generációja állt a vendéglátás szolgálatában. Mi számít magyaros ételnek? Milyen motívumok, tárgyak, ízek keltettek magyar hangulatot a 20. században külföldön nyílt magyar vendéglőkben? Cserébe mit hoztak haza a Bécsbe látogató magyarok? Minderre választ kaphatnak a kurátori tárlatvezetésen.. A kiállítás Budapest Főváros Levéltára  és a MNMKK - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum  együttműködésében valósul meg. A tárlat a program teljes ideje alatt, azaz 15.00 és 23.00 között egyénileg is megtekinthető. A kapcsolódó pódiumbeszélgetés 16.30-kor kezdődik a Gárdonyi-teremben.

17:45 - 18:30 Egyből három: a ligeti Feszl-pavilonok
Feszl Frigyes (1821-1884) látványos terve nyomán 1862-ben a városligeti Széchenyi-szigeten felépült a finomabb közönség igényeit kiszolgáló kioszk. A könnyű frissítőket kínáló vendéglátóhely hamar népszerűvé vált a városlakók körében.  A bemutató nyomon követi a több mint hét évtizeden át működő pavilon bérlőinek erőfeszítéseit a folyamatosan változó igényekhez, körülményekhez igazodva.  Az érdeklődők - tervrajzok segítségével - megismerkedhetnek a főváros kedvelt pihenőhelye átalakulásának csomópontjaival is. Hidvégi Violetta vetítettképes előadása.

18:00 - 19:00 Budapest nyaral
A 19. század közepétől megjelenő modern nyaralás a következő másfél évszázad folyamán egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé, és ezzel párhuzamosan egyre növekvő iparág alakult ki körülötte. A kiállítás 1867-ben kapcsolódik be a történetbe, amikor a később Budapestre költözött, akkor még esztergomi illetőségű Havasi család egy tagja az első társasutazások egyikén eljutott a párizsi világkiállításra. Nyaralni sokféleképpen lehet, ahogy a nyaralók, utazók motivációi is sokfélék, tapasztalataik pedig mindig egyediek. A nyaraló kiszakad mindennapi életéből, új látványokat és új élményeket keres, de azt, hogy hová utazik, milyen nyaralást választ, egyéni körülményein túl is számtalan tényező határozza meg, mint például a közlekedés, a politikai helyzet, a családi tradíciók, a reklám vagy éppen az útikönyvek tartalma. Nyaralásával társadalmi státuszát reprezentálja, a társadalmi elvárásoknak megfelelve és a divatot is követve válogat a turizmusipar által számára felajánlott nyaralási, utazási lehetőségekből. A kiállítás tablói a forrásadottságokhoz alkalmazkodva elsősorban középosztálybeli családok és magánszemélyek egyedi történetein keresztül mutat be nyaralási trendeket, utazástípusokat és kedvelt úticélokat. Az átlagos mellett megjelenik a kivételes is: a Földközi-tengeri hajóutak a két világháború között és az 1950-es években is kívül estek a budapesti családok túlnyomó többségének lehetőségein. A nyaralási mánia 19-20. századi rohamos terjedését jól mutatja, hogy a levéltár által őrzött családi irathagyatékok is nagy számban tartalmaznak úti emlékeket, elsősorban fotókat. Ezekre épül kiállításunk, amely egyben fotózástörténeti utazás is. A nyaralásról, utazásról hazavitt tárgyi emlékek között mindig is fontos szerepet töltött be a kép, kezdetben egyedi, majd sokszorosított grafikák, később sokszorosított fotók, képeslapok, műteremben, illetve szabad téren hivatásos fényképészek által készített felvételek kerültek be az útipoggyászokba. Az 1880-as évektől egyre több nyaraló vitt magával saját fényképezőgépet, hogy maga örökítse meg a felkeresett szép helyeket és az átélt élményeket, amelyek a kiállítás közönsége számára sem lesznek ismeretlenek.

19:00 - 20:30 A Lechner örökség (filmvetítés)
A Lechner Ödön életútját, munkásságáról szóló, dramatizált jeleneteket is tartalmazó dokumentumfilm nemcsak a világszínvonalú magyar építész szemet gyönyörködtető, impozáns és színes épületeit mutatja be, hanem arról is szól, életművének öröksége hogyan érvényesül napjainkban.

20:30 - 21:30 Pódiumbeszélgetés a Lechner örökség című filmről
A pódiumbeszélgetésen A Lechner örökség című dokumentumfilm készítői és szakértői beszélgetnek a filmről, kulisszatitkokról, s a film kapcsán Lechner Ödön munkásságáról, jelentőségéről és épületeinek helyéről, szerepéről Budapest városképében.

21:30 - 22:30 Lechner teveinek nyomában (raktárbemutató)
Lechner személyes hagyatéka a II. világháborúban elpusztult, a fővároshoz kapcsolódó épületek tervrajzainak azonban gazdag gyűjteménye maradt fenn Budapest Főváros Levéltára őrizetében, így ma ez tekinthető a legnagyobb, a teljes életművet átfogó Lechner-gyűjteménynek. Az érdeklődők ezekből láthatnak egy válogatást, szintén a filmhez kapcsolódóan. Maximális létszám: 20 fő

22:00 - 22:30 Tárlatvezetés a Dohos pincéktől a klimatizált raktárakig című kamarakiállításon
Történetekkel és a vitrinekben elhelyezett fotók, iratok segítségével virtuálisan bejárjuk a főváros levéltárának egykori épületeit a Városházától, a Bazilikán, a volt Pénzügyminisztérium épületén, a Magyar Szentföld-templomán és a Misura-féle kocsigyáron át a Teve utcai székházig, felvillantva, hogy a helykeresés évtizedei alatt még milyen helyszínek merültek fel.