Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... vagy amit akartok - Shakespeare ...hm... vagy idén inkább Jókai... után szabadon...

Intézményünk az alábbi programokat kínálja a Múzeumok Éjszakáján:


16:00- 17:00 Kőszeg város díszpolgárai - albumbemutató
Kőszeg város díszpolgárai - albumbemutató és beszélgetés Söptei Imrével és Csiki Istvánnal a könyvtár rendezvénytermében.

16:00- 17:00 Tárlatvezetés az Arany Egyszarvú Patikában
Ingyenes tárlatvezetés Fröhlich Alexandrával az Arany Egyszarvú Patikában, melyen az érdeklődők megtudhatják, hogy mit tároltak a drogpadláson, mire használták a szárított varangyot és hogyan működött egy 18. századi patika.

16:00- 23:00 Arany Egyszarvú Patika megtekintése
Kőszeg különleges helyet foglal el a gyógyszerészet-történet múltjában; az országban egyedülálló módon többféle patikatípust tudhat magáénak, ezek egyike a szerzetesi és polgári patika emlékeit egyaránt bemutató Arany Egyszarvú Patika.A patika alapítása Sztankay Pál, a jezsuita kollégium rektora nevéhez fűződik. Sztankay a kőszegi városi magisztrátushoz folyamodva kért engedélyt patika alapítására. A patika a Jurisics téri jezsuita rendházban jött létre és működött. Az 1743-ban megnyílt patika 30 évig a jezsuita rend gondozásában állt, ám 1773-ban a jezsuita rend feloszlatását követően kamarai kezelésben működött. 1775-ben Svalla Mátyás vette meg - a jezsuita fráterek által faragott méltán Európa-szerte híres officinabútorral együtt -, melyet 1777-től mai helyén, a Jurisics tér 11. számú épületben működtetett. Svalla halálát követően sűrűn váltották egymást a patika tulajdonosai. Eközben több nevet is viselt a patika, mint első Szent István vértanú, Arany Egyszarvú vagy a reformkorban a Magyar Király. Az utolsó tulajdonos, Tersánszky Károly 1910-ben 18 000 koronáért adta el a patikát az Iparművészeti Múzeumnak. A patika megszűnt, az épületet a Pontyos család vásárolta meg és hentesüzletet nyitott benne. A II. világháború után kapott helyet az épületben a Vas Megyei Gyógyszertári Központ kihelyezett Gyógyszerészet-történeti Kiállítása. 1980. októberében nyílt meg Kőszegen a Jurisics tér 11. szám alatt a kőszegi Arany Egyszarvú Patika. Itt kapott helyet a megyei múzeumi szervezet gyógyszerészettörténet kiállítása, melynek fénypontja az egykori kőszegi jezsuita patika 1735-1744 között készített officina bútorzata, amely egyik legszebb reprezentánsa a - jezsuita barokknak is nevezett magyar bútorművességnek. A patikabútort az Iparművészeti Múzeum tulajdona.

17:00- 18:00 Patikus a táránál
Patikus a táránál - Kőszeg a magyar gyógyszerészet szent földje - avagy az Ebers-tekercstől a Küttel-családig
Dr. Csaba Miklós gyógyszertárvezető szakgyógyszerész szubjektív tárlatvezetése a Fekete Szerecseny Patikában.

17:00- 19:00 Papírszínház és állatos mesefoglalkozás kicsiknek
A papírszínház a legegyszerűbb módja annak, hogy a gyerekek igazi színházi és meseélményhez juthassanak a gyermekkönyvtárban. Az este folyamán Szabó Andrea gyermekkönyvtáros 4 papírszínházi mesével ismerteti meg a kiváncsi gyerekeket: Tasi Katalin-Maros Krisztina: A soknevű macska
Maros Krisztina: Egy pöttyös nap
Florence Jenner-Metz: Jao, a kaméleon
Marie Dorléans: Vigyázz, vadász, ne gatyázz!
Állatos mesefoglalkozás:
Gábor Emese: A kis Katóka

18:00- 19:00 Keverjünk ma magunknak! Gyógykenőcs és gyógybonbon készítés
Keverjünk ma magunknak! Gyógykenőcs és gyógybonbon készítés - kézműves workshop
Workshop vezető: Dr. Csaba Miklós gyógyszertárvezető szakgyógyszerész, BENU Küttel Gyógyszertár Kőszeg
Témakör: gyógyszerkészítés, kenőcskeverés, kúp (gyógybonbon)-öntés (1 hidratáló-, 1 bőrtápláló-, 1 reuma kenőcs keverése, csomagolása, szignatúrázása, valamint levendulás, narancs-citrusos, menta-eucalyptuszus gyógybonbon öntése és csomagolása)

18:00- 21:00 Élőszereplős ostromtársas
Élőszereplős ostromtársas: az 1532-es ostrom eseményeinek újrajátszása a Levéltár épülete előtt. 1982-ben a török ostrom 450. évfordulójára készítettek egy asztali társasjátékot, amely a hadjárat történéseivel szórakoztatta a gyerekeket. Ezt 2019-ben – helyi intézmények, egyesületek, magánszemélyek segítségével – sikerült olyan méretre felnagyítani, hogy azóta élő szereplőkkel játszható.

18:00- 23:00 Kőszegi kismesterségek és céhek - Állandó kiállítás
A múzeum az ország egyik leggazdagabb céh- és ipartörténeti gyűjteményét mondhatja magáénak. A történeti Vasvármegye egyetlen szabad királyi városában az első céh 1504-ben alakult, ezt követően még 54 működött az évszázadok során. Szerencsére a város polgársága 1932-ben, több évtizednyi küzdelem utám megalapította múzeumát és a mai múzeumi tárgyak közül sok akkor került be a gyűjteménybe, személyes felajánlásoknak köszönhetően. Olyan ritka vagy inkább kevésbé ismert mesterségek gyönyörű emlékei is láthatók itt, mint például a művirágkészítő, de igen jelentősek a kőszegi ötvös céh megmaradt remekei. Páratlan céhláda gyűjtemény, artikulusok (céhszabályzatok), behívótáblák, céhremekek teszik szinessé a tárlatot. A céhes kor emlékei mellett láthatóak az ipartestületek korszakának emlékei, a kőszegi mesterek nagy (világ)kiállításokon kapott oklevelei, érmei, illetve a mindig is borból élő város kísérletei sörgyár alapítására. A Kőszegi Városi Múzeumban (Tábornokház) a kőszegi kézművesipar történetét bemutató kiállítás is található. A kiállítás az országban egyedülálló, hasonlót, legközlebb csak Prágában lehet látni. Kőszeg az egyetlen olyan település, ahol egy több éven át tartó szervezett gyűjtést követően a helyi műhelyek teljes felszerlésükkel kerültek a múzeumba. Az épület első emeletén enteriőrszerűen bemutatott műhelyeket összetartozó műtárgyakkal rendezhették be. Ezen műhelyek (nyerges és szíjgyártó, cukrász, mézesbábos, hentes, fésűs, órás, könyvkötő, kéményseprő, lakatos, borbély, takács, fényképész, asztalos) mindegyike a Kőszegen egykor élt és dolgozott mesterek hagyatékaként kerültek megőrzésre, így a tárgyak olyan személyekhez köthetők, akiket a helybeli lakosok még ismerhettek is. A mai Kőszegen is sokan jártak még például Püsky bácsihoz fagyizni vagy cukorkáért, akinek egykori cukrászdája helyén ma már kerékpáros bolt működik. Az enteriőrszerűen kialakított tárlatot a céhtörténeti kiállítás céhládái, mesterlevelei, artikulusai, a Mária Terézia által alapított rajztanoda diákjai életkorukat meghazudtoló rajzai és egyéb figyelemfelkeltő tárgyak színesítik.

19:00- 19:30 Patika és poézis: gyógynövényekről az officinában
Mi köze van egymáshoz a patikának és a poézisnek? Nagyon is sok! Fiatalok és régebb óta fiatalok szavalnak a gyógynövényekkel, patikussággal kapcsolatos verseket, hiszen gyógyszerészből lett írók és költők is jócskán akadnak. Említhetjük a zseniális Örkény Istvánt, aki vegyész volt, de egy ideig gyógyszergyárban volt kénytelen elhelyezkedni, vagy Kosztolányi Dezső Mérgek litániája című versét, mely a világirodalom legszebbje patikaszerek témájában. Bizonyságul idézzünk belőle néhány sort: A koffein komoly, nyugodt barátunk, mélységek kútja, bölcsek itala. A veronál vén gyermekek dadája, a morfium az örök éjszaka. A nikotin zavart füstfellegében keleti lázak fátyola remeg. Az alkohol gyógyítja életünket, ezt a fekélyes, óriás-sebet.

19:00- 20:00 Híres lakók, beszélő helyek - könyvbemutató
Gábor László: Te ismered a házam Híres lakók, beszélő helyek - könyvbemutató a rendezvényteremben Izgalmas és érdekfeszítő olvasmány jelent meg Vas vármegyei szerzőtől. Dr. Gábor László, a kötet írója egy időutazásra hív egykor élt nagyjaink otthonába, mindennapjaiba. Történetek, érdekességek, fotók kínálják magukat több, mint 300 oldalon. Vajon megvan még a Tóth Árpád-versekben szereplő híres ingaóra? Hogyan búcsúztak a környék gyermekei Kosztolányi szeretett kutyájától? A tragédia előtt Latinovits kezelőorvosa valóban érezte, hogy baj lesz? Mi lapult a rejtegetett Gárdonyi-festmény vászna alatt? A Fekete István idomította veréb miért csipkedte a nagymama fülét? Ady komolyan meg akarta inni a borbély hajszeszét? A valóságban is létezik Kosztolányi legszebb szerelmes versében, a Szeptemberi áhitatban megjelenő ,,elsüllyedt menyország? Hogyan utazott Babitsék macskája a villamoson? A nyilas terror idején Bajor Gizi miért maszkírozta férjéhez hasonlatossá egyik ismerősét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is megtaláljuk a választ ebben a több mint száz fotóval illusztrált kötetben. Minden fejezet valódi időutazás, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy személyesen is bekopogtasson egykor élt legendás művészeinkhez. Semmi más nem kell hozzá, csak egy kis képzelőerő, és az ajtó minden esetben kinyílik...

19:00- 20:00 Kézműves foglalkozás a gyermekkönyvtárban
Kézműves foglalkozás a kicsiknek a gyermekkönyvtárban Szabó Andrea könyvtárossal, amíg a szülők a szomszédos rendezvényteremben részt vesznek egy könyvbemutatón.

20:00- 21:00 Söptei Imre: A bálházak szerepe Kőszeg város életében a 17-20. században
Vetített képes előadás a drogpadláson

20:00- 21:00 Titkok könyvtára - tárlatvezetés a könyvtár rejtett zugaiban
Ismerkedjünk meg a könyvtár raktárától kezdve az olvasótermekben lévő polcokon szereplő könyvek sorsával.

21:00- 21:30 Nem érek rá - Orlay diákzenekar koncertje
A fiatalok Szombathelyről, a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Technikumból érkeznek a Múzeumok Éjszakájára. Az intézményen belül működik egy iskolai zenei kreatív műhely, ami zenekarrá alakult, mert annyira megnőtt a létszám. További különlegesség, hogy a csapat többségét kilencedikes fiatalok alkotják, akik – ahogy a zenei műhely vezetője, Baranyai Ákos fogalmazott – nagyon merészek, ki mernek állni a színpadra. Repertoárjukban népdalok, popszámok, alternatív zene is megfér egymás mellett.