2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.

A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.

Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is látogathatta.

A Budavári Palota épülete a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész miatt is jelentős károkat szenvedett. A pusztítás a Szent István-termet sem kímélte: a helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült. A termet a háború utáni évtizedekben sem állították helyre, többek között tárolóhelyiségnek használták.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon született újjá a Szent István-terem. Belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti, hauszmanni elképzelést követte. A tervezést a fennmaradt tervek, vázlatok és fényképek segítették, az építést pedig olyan mesterek végezték országszerte mintegy húsz műhelyben, akik képesek voltak az eredeti anyagok felhasználásával a lehető legpontosabban újraalkotni a díszes berendezést.

A mai mesterek munkája előtt Hauszmann több mint száz évvel ezelőtti szavaival tisztelgünk, aki munkatársai alkotását a következőkkel ismerte el:

A legnagyobb elismeréssel kell adóznom azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében közreműködtek és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben részesül.

Megközelíthetőség: A Szent István-terem a Budavári Palota E és F épületét összekapcsoló déli összekötő szárny első emeletén található. Az épületbe belépni az Oroszlános udvar felől lehet, amely gyalog könnyen elérhető a Szent György tér és a Hunyadi udvar felől, illetve a Palota út irányából a tabáni liftek segítségével, majd a Lovarda szintjén a Stöckl lépcső, vagy a Hauszmann-féle rámpa használatával.